Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény315 úgy hozta létre régiókat, hogy annak határait, illetve területét nem definiálta. Ezt az önkormányzatok szabad akaratára bízta. Ez a szabadság nagy teret adott a területpolitikai kreativitásnak. Különös játéktér lett a Központi régió, a kérdés az volt legyen együtt Budapest és Pest megye, ami kézenfekvő kérdés, hiszen viszonylagosan magas fejlettségi mutatókkal rendelkező főváros is így több EU-s forrásokhoz juthatott volna, érveltek a fúzió mellett állók. De voltak ettől merészebb ötletek is, Pest megye legyen inkább Nógráddal, mert így garantálható, hogy a központi régió még több kohéziós forráshoz juthat. Ebben az ötletfolyamban még Jász-Nagykun-Szolnok is megjelent a jövő horizontján, mint a Központi régió egyik tagmegyéje. Megjelentek e sajátos területpolitikai szociometriában olyan elképzelések is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legyen önálló régió, mert így nem kell osztoznia területfejlesztési forrásokban más megyékkel. „Egy megye egy régió", mint kiemelt státus az ország sereghajtó megyéjének jár, hangsúlyozták a megye érdekéért lobbizók. Persze ebben a törekvésben az is megbújt, hogy a nyírségiek nem akartak egy tálból cseresznyézni az örök riválissal, Hajdú-Bihar megyével. A regionalizáció megindította a határon átívelő szerveződéseket is, ilyen volt az Adria-Alpok együttműködés316 és Kárpátok Eurorégió,317 amelyek az EU-csatlakozás előtt felhívták a figyelmet számos olyan kérdésre, amelyek nem voltak kezelhetők egy-egy ország határain belül. A hazai regionalizáció inkább megosztotta a megyéket és a regionális központi szerepkörre törő városokat, mint összehozta volna őket. A régiók létrehozásának lehetősége Párész almája volt az önkormányzatoknak, amin inkább marakodni, mint megegyezni lehetett. Akármilyen is volt a régió megjelenésének a hatása, mint új térformáció lehetőséget kínált, nemcsak területfejlesztési, de az új területpolitika számára is, amely a megyék helyett egy új alternatívát kínált. Ez az alternatíva egészen a második Orbán-kormány időszakáig élt. A kormányzat végül is lezárta ezt a kérdést, a parlamentben meglevő kétharmados többségével élve, az új önkormányzati törvény megalkotásával.318 3,5 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 316 Az Alpok-Adria Munkaközösséget 1978-ban Velencében alapították. Tagjai voltak: Bajorország, Friuli-Venezia Giulia, Karintia, Horvátország, Felső-Ausztria, Salzburg, Szlovénia, Stájerország és Veneto, amelyhez később számos dunántúli megye is csatlakozott. 317 A Kárpátok Eurorégió 1993. február 14-én alakult meg Debrecenben Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Ukrajna részvételével. Az együttműködéshez 1997 áprilisában Románia is csatlakozott. 318 201 1. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 125
