Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
IV. Válogatott dokumentumok A rendezvény első napjának az Államigazgatási Főiskola nagyelőadója adott otthont. Az első plenáris ülés címe: 1848-49 és a demokratikus hagyományok ezredfordulón átívelő öröksége. A szép számú, kb. 30 országból érkezett 300 fős hallgatóság a külföldi (nyugati) magyar házak, kisebb részben a lektorátusok, hungarológiai tanszékek képviselőiből verbuválódott. A résztvevőket a házigazda, Máté Gábor főigazgató üdvözölte, a megnyitó beszédet pedig Csoóri Sándor, a rendező MVSZ elnöke tartotta. (Szövege megjelent a Magyar Nemzet 1998. augusztus 24-i számában.)255 Az ülés levezető elnöke Cholnoky Győző igazgatási titkár, a Magyar Figyelő felelős szerkesztője volt. Az elhangzott tíz előadás részletes ismertetésére természetesen nincs módunk (az előadók: Szabad György, Egyed Ákos, Katona Tamás, Deák Ernő, Miskolczy Ambrus, Veiiky János, Gosztonyi Péter, Velkey Ferenc, Koncsol László, Hermann Róbert), ezért ezúttal a legfontosabb gondolatok kiemelésére vállalkozunk. Szabad György - hangos tetszésnyilvánítással többször félbeszakított - előadása három kérdéskört vizsgált: az 1848-49. évi új államberendezkedés sajátosságait, a jogkiterjesztés, azaz a polgári jogegyenlőség, s végül az együttélő népek problematikáját. Előadásának konklúziója a jelenkor számára: a szabadság nem öncél, de kötelezettség, feladat, amely a hatalom birtokosait a törvény legteljesebb tiszteletére kell hogy kötelezzen. Egyed Ákos igényes eszmefuttatása meggyőzte a hallgatóságot arról, hogy a forradalom és szabadságharc eseményei forrasztották eggyé, modern nemzetté a Kárpát-medence magyarságát. Deák Ernő izgalmas elemzése a magyarok korabeli rendkívül kedvező bécsi megítéléséről számol be, s arról a számunkra is jól ismert eljárásról, amellyel az uralkodóház kisajátította magának a forradalmat. Végül Gosztonyi Péter adatgazdag előadásában nem csupán a szabadságharc honvédsége kialakulásáról adott számot, de kapcsolatba hozta azt hadseregünk mai állapotával. Többször leszögezte, hogy NATO-csatlakozásunk nem jár nemzeti identitásunk feladásával.256 255 Csoóri Sándor: Perem és középpont. Magyar Nemzet, 1998.08.24. 9. 256 Szabad György (1924-2015) történész, politikus, 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöke, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő (MDF, majd MDNP), elsősorban a magyar polgári átalakulást, a reformkor és a forradalom legfontosabb szereplőinek életét kutatta. Egyed Ákos (1929) történész, elsősorban Erdély 1848-as forradalom és a dualizmus alatti történetét kutatja. Gosztonyi Péter (1931-1999) történész, svájci emigráns, fő kutatási területe Magyarország második világháborús és 1956-os (had)története. 413
