Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) Szövetségi Köztársaság megerősödése Kelet-Közép-Európa számára azzal is együtt járhat, hogy a régió Németország gazdasági perifériájává válik. Olyan felállást tart elképzelhetőnek Szelényi, mint amilyen Közép-Amerika és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatrendszere. Ezzel minden valószínűség szerint a térség politikusai is tisztában vannak, írja Szelényi, éppen ezért nem véletlen, hogy Václav Havel és Antall József első hivatalos útja rögtön Bonnba vezetett. Szelényi szerint a nagy európai integráció helyett sokkal inkább egy kis Közös Piacot kellene létrehoznunk Kelet-Közép-Európában, mert így a térség ellenállóbb lehetne egy esetleges német gazdasági expanzióval szemben. A térségen belüli összefogás azt a célt is szolgálná, hogy a volt szocialista országok ne szoruljanak a tőkés világ perifériájára. Hogy ezt a szerepet mennyiben sikerült betöltenie, most nem vitatjuk meg, de tény, hogy az összefogás 1992- ben valóban megszületett. Az első CEFTA-egyezményt a visegrádi országok, tehát Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia (később Csehország és Szlovákia) írták alá 1992. december 21-én Krakkóban, és 1994 júliusában lépett életbe. Célja az volt, hogy felgyorsítsák a tagországok nyugat-európai intézményekkel való integrációját, és minél gyorsabban bekapcsolódjanak az európai politikai, gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe. Az egyezményt több alkalommal is kibővítették. Szlovénia 1996-ban csatlakozott a CEFTA-hoz, 1997-ben Románia, 1999-ben Bulgária, 2002-ben Horvátország, 2006-ban Macedónia, 2007-ben pedig Bosznia-Hercegovina, Moldova, Szerbia, Montenegró, Albánia és Koszovó.22 Újabb történelmi áttekintés bemutatásával folytatjuk munkánkat, és Tamás Gáspár Miklós „Magyarok és németek” című írását23 vesszük górcső alá, amely a kelet-közép-európai német kisebbségek 20. századi sorsáról ír. Kelet-Közép-Európában összeomlanak lassan a parancsuralmi rendszerek, és a szovjet-orosz befolyás is rohamosan csökken a térségben. A harmadik fontos világtörténelmi esemény 1989 környékén pedig a német újraegyesítés. Mindez azt jelenti Európa számára, hogy a kontinens szívében ismét megjelenik egy új, a történelmi tapasztalatok alapján igencsak problematikus nagyhatalom. Nekünk, magyaroknak is igen vegyesek a tapasztalataink a németekkel, tekintve mindkét világháború drasztikus hatását hazánk történelmére. Persze 22 http://cefta.int/legal-documents/ 23 Tamás Gáspár Miklós: Magyarok és németek. Beszélő, 25. sz. (1990. 06. 30.), 11. 139
