Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
I. 1987 - A szabadság egy kis köre és a párbeszéd fóruma
Mások szemével A Gadó mellett még Pákh Tibor13 beszédéből idéző, illetve Haraszti Miklóst, Philipp Tibort és Solt Ottiliát név szerint említő14 cikk hangvételétől jelentősen eltér a New York Times három nappal korábban megjelent, A magyarok az ellenzéki vélemények korlátozása irányába mozdulnak című cikke. „Magyarország keményebben lép fel a kommunista rendszer kicsi, de hangos kritikusai csoportjának vezetői ellen, akik ’túl messzire mentek’ és túlzottan ’arcátlanná’ váltak, egy a párt Politikai Bizottságával szoros kapcsolatban álló tisztviselő szerint.”15 Henry Kamm, az NY Times tudósítója hírforrására 13 Az ötvenes években jogi végzettséggel a Csepeli Autógyár műszaki könyvtárában dolgozó Pákh Tibor 1956. október 25-én a Parlament épülete előtti tömegben lőtt sérülést szenvedett, s bár így a forradalom napjaiban gyakorlatilag paralizált volt, 1960-ban lefogták, és 1961-ben 15 évre ítélték. 1971-ig raboskodott, börtönbüntetése alatt több éhségsztrájkot folytatott. Innentől folyamatosan figyelték, s egyéni figyelemfelkeltő, illetve csoportos emlékező/emlékeztető akciói miatt többször őrizetbe vették, illetve megbírságolták. Ezen időszakban került kapcsolatba, s kötött barátságot Solt Ottiliával és Krassó Györggyel. 14 Az eredetileg magyar-pszichológia szakot végzett Solt Ottilia szociológusként futott be karriert, miközben 1981-től a Beszélő egyik szerkesztője lett. 1985-ben részt vett a monori találkozón, majd 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője lett. Az SZDSZ alapítóinak egyikeként 1990 és 1994 között a párt országgyűlési képviselő volt. Philipp Tibor a legendás Inconnu művészcsoport tagja, egyben Krassó György rokona volt. Bár Krassóhoz hasonlóan maga is kiváló kapcsolatokat ápolt a leendő SZDSZ későbbi alapítóival, úgy látta, a későn alakult/jött, „akcionista” Magyar Október Párt minden naivitása ellenére is azt a tisztaságot képviselte, amely a profi politikába belépő SZDSZ-esekből egyre inkább hiányzott. Krassó György 1932 októberében született Budapesten, s 1951-től a Közgazdasági Egyetemen folytatta tanulmányait. Innen 1955-ben, feltehetően politikai nézetei miatt kizárták (tanulmányait csak 1981-ben fejezte be). 1956. október 23-án részt vett a Magyar Rádió ostromában, majd október 25-én elfogták és letartóztatták. Október 30-án szabadult, de november 15-én újra letartóztatták. 1957 szeptemberében tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult, azonban telefonját továbbra is lehallgatták, leveleit felbontották és besúgókkal vették körül, főként miután 1982-ben „szamizdat butikot” nyitott lakásán. 1985-ben Londonban élő filozófus bátyja (aki Lukács György tanítványa volt) kórházba került, de a magyar hatóságok elsőre megtagadták Krassótól az útlevelet - amit végül a nemzetközi és hazai tiltakozás hatására kaphatott meg. Bátyja, aki szintén részt vett az 1956-os forradalomban, röviddel látogatása után elhunyt. Krassó György Londonban maradt, és megalapította a Magyar Október Sajtószolgálatot. Magyarországra csak 1989-ben tért vissza, ekkor életre hívta a Magyar Október Pártot, amely 1991-ben bekövetkezett halála után nem sokkal feloszlott. 15 Henry Kamm, Hungarians move to limit dissent. NY Times, 1987. 03. 13. http://www. nytimes .com/1987/03/13/world/hungari ans-move-to-limit-dissent.html 14
