Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013
III. melléklet Dokumentumok Együttvéve a tőkés és szocialista export csökkenést úgy látjuk, hogy mintegy 250-300 kt-val, azaz hengerelt termelésünk 35-40%-ával mérsékelni kell termék kibocsájtásunkat. Ez további nagy termelékenységű termelő berendezéseknek leállítását, mintegy 4000 dolgozó más területre történő átirányítását teszi szükségessé. A vállalatvezetés egyetért a kormányzat szándékával, szükségesnek is tartja egy ilyen alternatíva meglépését és megkezdtük e variáció részleteinek kidolgozását. Azt kérjük az irányító szervektől:- hogy ezt ne máról-holnapra kelljen megcsinálni, mert ez kezelhetetlen helyzetet teremtene. 1990-ig ez levezényelhető, például a devizabörze-rendszer fenntartásával;- hogy kapjuk meg a megmaradó, hazai célú termelésre, a hazai anyagkultúra lehetséges növelésére, a foglalkoztatási gondok megoldásának segítésére a minimális kormányzati támogatást. Erre szülessen mielőbb döntés.- hogy nyújtsanak a kihasználatlan korszerű kapacitásaink hazai, vagy nemzetközi kooperációban történő értékesítéséhez segítséget. (Elképzelhető pld., hogy a csepeli, az ózdi martinok leállításával, vagy csehszlovák-szovjet termelési kooperációval kihasználható lenne az itt meglévő 5-600 kt/év korszerű acélgyártási féltermék kapacitás.)- A harmadik bizonytalansági pont a jövő évi adó és szabályozó rendszer várható pénzügyi hatása. A jelenlegi ismereteink birtokában ez 1988-ban a ma tervezhető alternatívákat figyelembe véve 1,5-1,8 Mrd Ft veszteség keletkezését jelenti az LKM-ben. Ez a következő főbb tételekből adódik:- bérbruttósítás és társadalombiztosítási járulék hatása - 341 M Ft- KÜTEFA visszatérítés megszűnése - 86 M Ft- 1988-ban fix kulcsos Rbl támogatásra való áttérés esetén 1988. évben a meg nem támogatott költségnövekedés és árfolyamveszteség hatása - 150 M Ft 195
