Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI a politikai-jogi átalakulásban, főképpen az által, hogy a „társadalom” elismert tényezői vettek részt a tanácskozásokon, majd utána a megállapodást a parlament emelte törvényi szintre, másrészt azt is jól mutatta, hogy ekkor viszonylag szabadon lehetett változtatni az államszervezet alapvető elemein is; az átalakulásnak nem voltak erőszakot is igénybe venni képes hatalmi gátjai. Felsőház is? Milyen indokokból? Lengyelországban tehát „visszaállították” a kétkamarás rendszert, hiszen ilyen már korábban létezett ott. - Kérdés, hogy az ehhez hasonló „váltásokat” csak a történeti hagyományokhoz való ragaszkodás motiválja, illetve melyek azok az elemek, amelyek arra indítják a döntéshozókat, hogy a parlament szerkezetének ilyen lényeges megváltoztatását válasszák. a) „Belső” hatalommegosztás. - A kelet-közép-európai, korábbi „népi demokratikus” államokban lényegében a politikai rezsimváltással párhuzamosan jelentek meg a második kamarák.5 Ezek létrehozásának ideológiája azon is alapul, hogy az alkotmányozók a hatalommegosztás - országukban négy évtizeden át tagadott - elvéhez kívántak visszatérni, pontosabban annak modernebb felfogásához, amelynek lényege: a hatalmi ágak elválasztásával egyidejűleg az egyes hatalmi ágakon belül is ki kell építeni az ellenőrző, kiegyensúlyozó rendszert, azaz meg kell teremteni azok dualizmusát, tehát a törvényhozásban a két kamarát, a végrehajtásban a köztársasági elnök és a kormány kettősségét, a harmadik ágban pedig az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok együttes létét.6 7 Másképpen fogalmazva: „apolitikai képviselet korlátozásának és a törvényhozó hatalom korlátozásának klasszikus közjogi intézménye a második kamara”!1 Persze, ennek megítélése sem minden esetben azonos. 5 A már említett Lengyelországon kívül Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Romániában és Szlovéniában is áttértek a kétkamarás rendszerre. 6 Tóth Károly: A kormányformák és kormányzati rendszerek vázlata. In Összehasonlító alkotmányjog. (Szerkesztette Tóth Judit - Legény Krisztián) Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest 153. p. 7 Alkotmánytan 1. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények. 2., átdolgozott kiadás, Szerkesztette Kukorelli István, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 343. p. 126
