Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Kis magyar tüntetéstörténet (1848-1988) (K. A.)
Tüntetések könyve A tüntetések másnap is folytatódtak, de a megtorlások is, hiszen a fővárosi gyárak egy része elbocsátotta a sztrájkolókat. A közelgő háború előszelét jelentették a béketüntetések (1912. október 30. és november 17.), valamint talán a későbbi változásokét a köztársaságot éltető tüntetések, éppen Ferenc József budapesti látogatása idején, november 4-én. A háború előtti utolsó békeév februárjában a csepeli Weiss Manfréd tölténygyár 6000 munkása sztrájkolt, április-májusban az aradi vagongyár 1 200 munkása szüntette be a munkát, július-augusztusban a csepeli lőszergyáriak nem dolgoztak. A munkások az első világháború éveiben is folytattak sztrájkokat: 1916 júliusában ismét a csepeli lőszergyáriak, 1917 májusában pedig a dorogi és tatabányai bányászok. 1917. május 1-jét, a munka ünnepét általános munkabeszüntetés és béketüntetések jellemezték. Ez utóbbi novemberben az Iparcsamokban megismétlődött, egybekapcsolva az orosz bolsevikok iránti szolidaritás kifejezésével. 1918 januárjában Monarchia-szerte általános sztrájkok voltak, háborúellenes éllel, így Budapesten is. Márciusban vasipari sztrájk robbant ki Budapesten, a 8 órás munkaidő bevezetése miatti elbocsátások következtében. Áprilisban általános választójogi sztrájk, májusban általános sztrájk robbant ki, de munkabeszüntetések voltak a MÁV Gépgyárban, a lőrinci töltény gyárban is. A nyár folyamán a júniusi budapesti általános sztrájk mellett újabb bányászsztrájk robbant ki, ezúttal Tatabányán. A háború legvégén, az összeomlás október végi napjaiban egymást érték a tömegmegmozdulások Budapesten. Október 24-én Károlyi Mihály a palotája előtt megjelent egyetemi hallgatók és tartalékos tisztek számára tartott buzdító beszédet. Ettől kezdve tüntetés tüntetést követett. 27-én közel százezren gyűltek össze az Országház előtt a Nemzeti Tanács által összehívott nagygyűlésre. Ezt követően a Nyugati pályaudvarhoz vonult a tömeg a Bécsből érkező Károlyi Mihály fogadására, akit ekkor még nem neveztek ki miniszterelnökké. 28-án délután hatalmas tömeg gyülekezett a Károlyi-párt Gizella téri központja előtt, követelve, hogy a Nemzeti Tanács pártjaiból alakuljon új kormány. Mivel a miniszterelnöki kinevezés joga ekkor már a Budán tartózkodó József főhercegé volt, ezért elindult a tömeg Buda felé. A Lánchídnál azonban a rendőrség fel kívánta tartóztatni az embereket. Lövöldözés és kardlapozás kezdődött. Három halott és számos sebesült maradt a lánchídi csata színhelyén. Másnap a budapesti munkásság félórás sztrájkot tartott a rendőrség vérengzése miatt. Jellemző, hogy az összeomlóban lévő hatalom rettent meg jobban, mert 29-én a rendőrség is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. 48
