A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

1942. május 7. — 323—324. 401 tekintettel, hogy a szórványban lakó híveink vannak legjobban kitéve az elkallódás veszélyének, felhívja az egyházkerületeket és egyházmegyéket, hogy a szórványban élők gondozása érdekében a kétségtelenül fennálló közlekedési és érintkezési nehézségek ellenére is tegyenek meg minden lehetőt. Az egyetemes konvent felkéri elnökségét: hívja össze az egyházkerületek tanya- és szórványmissziói előadóit, hogy az egyetemes konventi tanya- és szórványgondozó albizottság előadójával megbeszélést tartsanak a tanya- és szórványgondozás egységessé, rendszeressé tétele tárgyában az eddigi konventi határozatok alapján s az itt kialakult szempontokat és a kivitel módszerét az egyházkerületek előadói az egyházmegyék tanya- és szórványmissziói előadóival közös összejövetelen ismertessék, hogy ez a nagyfontosságú miszJ sziói munka az egész országban egyöntetűen rendszeresen végeztessék, kiküszöbölve mindazokat a hiányosságokat, melyek miatt eddig a rendszeres munka sok kívánnivalót hagyott hátra s egységes képet ezen hatalmas missziói munkakörről nyerni nem lehetett. 324. Kovács Bálint konventi ifjúsági lelkész beterjeszti jelentését 1941. évi munkásságáról. Az ifjúsági munka megszervezése szépen halad előre. A dunamelléki, dunántúli és tiszáninneni egyházkerületek beállították az egyházkerületi ifjúsági megbízottat. Az egyházmegyékben az egyházmegyei megbízott működik, az egyházmegyék több körzetre felosztva körzetgazdák irányításával végzik az ifjúsági munkát. A legeredményesebb eszköz a körzeti konferencia volt, ezeken 343 gyülekezetből 4548 ifjú vett részt; 45 konferencia volt összesen 19 egyházmegyében. A körzeti konferenciák megbeszéléseinek külön színt adott a nagyobb és nagyobb számban megjelenő népfőiskolás ifjúság.. Ők vitték a szót és a konferencia egészséges szellemi irányát is ők adták meg. A körzeti konferenciák tartásában ez évben nagyobb súly esett a kisebbségi vidékekre, ahol a református magyarok felekezeti vagy nemzetiségi kisebbségben élnek. Ilyen vidék Tolna, Baranya megye egyes részei, továbbá Abaúj és Zemplén megye tekintélyes része. A Kassa környéki szlovák falukban élő ősi református gyülekezetekből gyűltek össze fiatalok, akik alig tudnak beszélni magyar nyelven. Otthon a családban legtöbbször csak szlovákul beszélnek. A helyzet csak ott jó, ahol még megvan az egyház iskolája, a többi elemi iskolák nagyrészében csak szlováknyelvű tanítás volt. A Kassa-környéki konferenciákra 20 fa26