A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. augusztus
- 6 vünkben adunk kifejezést, hanem róla Önagyméltóságát is értesítjük, szívből kívánva, hogy az isteni kegyelem áldja és tartsa meg őt még évek hosszú során át a magyar tudományosság díszére, református egyházunknak és kerületünknek pedig Isten kedve szerint való áldásos szolgálatára. Ezek után, amidőn egyházmegyénk mult évi eseményeinek felsorolására, szellemi és anyagi helyzetének megismertetésére térnék át, elsősorban a személyi változásokról emlékezem meg. Ezek között is első helyen áll az új esperes választása és székfoglalása után az egyházmegyei gondnoki tisztségben történt változás, az új gondnok megválasztása. Miután ugyanis egyházmegyénknek közszeretettől környezett, lelkes buzgalmu, nagyérdemű gondnoka, méltóságos Chernel Antal főrendiházi tag úr 33 évig viselt állásáról 1929 november 5-iki rendkívüli közgyűlésünkön lemondott, helyének betöltésére a szavazást el kellett rendelni. És örömmel jelenthetem, amit különben annak idején körlevélben is tudattam gyülekezeteinkkel, hogy a nagyfontosságú állásra méltóságos Hodossy Ernő nyug. kúriai biró úr, volt világi tanácsbiránk személyében méltó utód került a gyülekezetek egyhangúlag nyilvánított bizalma folytán. Az új gondnok úr ugyanis 28 év óta tagja egyházmegyénk tisztviselői karának és pedig 8 évig mint világi jegyző, 20 évig pedig mint világi tanácsbiró és kerületi képviselő. De ezenkívül nemes, jó szive, emelkedett gondolkozása és vallásos buzgósága is, melynek látható bizonysága a sárvári református társgyülekezet megalakítása, mintegy predesztinálták és méltóvá tették a gondnoki állás betöltésére. Amikor tehát a mai napon leteendő hivatali esküje és székfoglalója alkalmából őt szeretettel és bizalommal, Isten áldásának kívánásával köszöntjük, gondnoki működése elé a legszebb reményekkel tekinthetünk. Gondnok úr megválasztása folytán egy világi tanácsbirói szék megürülvén, az elrendelt szavazás eredményeként egy híján az összes szavazatokkal méltóságos dr. Fekete Imre nyug. kir. ügyész úr, a szombathelyi ref. gyülekezetnek lelkesbuzgalmu presbitere választatott meg, akinek egyházi ügyeink iránt tanúsított meleg érdeklődése és ezirányu munkakedve méltán jogosíthat fel bennünket arra, hogy benne egyházmegyénk, közelebbről tanácsbirói karunk minden tekintetben értékes tagot nyert. De betöltésre várt egy egyházi tanácsbirói szék is új szavazás elrendelésével Vörös Lajos őriszentpéteri és Somogyi Gyula egyházasrádóci lelkész urak között, melynek eredménye az lett, hogy a szavazatok nagy többségével Vörös Lajos lelkész úr választatott meg. A megválasztott reményünk szerint munkás tagja lesz tanácsbirói karunknak. Az új tanácsbiró urak mai gyülésünk folyamán teszik le a hivatali esküt, mellyel kapcsolatban amidőn szívből üdvözöljük őket, egyúttal Isten áldását kérjük működésűkre. Választásokról szólván, őszinte sajnálattal kell bejelentenem, hogy Fejes Gábor nagyrákosi lelkész úr, aki csak legutóbbi gyülésünkön tette le a tanácsbirói esküt, e tisztségéről, valamint a korlelkészi tisztségről is lemondott.