Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1929
1929. szeptember - Oldalszámok - 67
- 67 167. Az őrségi egyházm. esperese Püspök úrhoz 239/1920. számú felirattal, az egyházmegye közgyűlése pedig 43/1929. sz. jegyzőkönyvi ponttal két vallássérelmi esetet terjeszt fel a barabásszegi lelkész és gondnok panasza folytán. Az egyik a Barabásszeggel szomszédos róm. kath. többségű Gombosszeg, Györfiszeg, Petrikeresztur és Iborfia községek képviselőtestületeinek határozata egy, a politikai község pénztára terhére megépítendő új róm. kath. plébánia megszervezése és fenntartása tárgyában, mely politikai községek közteherviselésében a református vallású birtokosok is jelentékeny mértékben részt vesznek. Ezen határozat ellen a református birtokosok nem emelhettek óvást azért, mert a képviselőtestületben nincs képviseletük, azt meg sem fellebbezhették, mert későn jutott tudomásukra. A másik panasz Iborfia községben született Fehér Jolán nevü csecsemőnek a zalatárnoki róm. kath. plébános által lett megkeresztelése, az anyakönyvi adatoknak a református lelkészhez felszólítás dacára át nem tétele s az időközben meghalt gyermek róm. kath. szertartással lett eltemetése. A barabásszegi lelkész ez ügyben megkeresést intézett a novai róm. kath. espereshez is, ki levelét elintézés végett letette az illető lelkészhez, kitől azonban a református lelkész választ nem kapott. Az egyházkerületi közgyűlés megállapítja, hogy fent említett politikai községeknek egy új róm. kath. plébánia megszervezése és fenntartása tárgyában hozott határozata még nem vallássérelem. Vallássérelemmé csak akkor válnék, ha a róm. kath. plébánia megszervezésének és fenntartásának költségeivel az ottani református vallású birtokosok tényleg megterheltetnének. Ez azonban még bizonyítva nincs, sőt az a megnyugtató kijelentés, hogy a községek a vármegyétől fogják megkapni segélyképpen a plébánia költségeit, az ellenkezőt látszik bizonyítani. Ha azonban a református birtokosok e cimen akár közvetve, akár közvetlenül megadóztatnának, a fizetést az 1790/91 — XXVI. t.-c. 3. pontjára hivatkozással megtagadhatják s ha az rajtuk mégis végrehajtatnék, ez lesz olyan vallássérelmi eset, mellyel a felsőbb hatóságoknak foglalkozniok kell. Nem vallássérelmi eset az sem, ha egy lelkész másvallásu gyermeket a szülők kívánságára megkeresztel, vagy valakit a saját felekezeti temetőjébe a maga egyházának szertartásával az elhalt végakarata vagy a hátramaradottak kifejezett óhaja szerint eltemet. Mi4*
