Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1925

1925. szeptember - Oldalszámok - 1_12a

— 12 a nem rendelkeznek. Epen ezért e javaslatoknak számolniok kell azzal a körülménnyel, hogy a feladatok megoldására szolgáló anyagi eszközeink sokkal csekélyebbek, hogysem a gyökeres rendezésre ezuttal gondolnunk lehetne. Egyházi életünk élénkítésére és mélyítésére igen jó hatással volna gyülekezeti énekkarok szervezése, amelyet kívánatossá tesz új énekes könyvünknek behozatala is, mert így az eddig nem ismert énekeknek a gyülekezettel való megismertetése sokkal könnyebben és természetesebben történik, mintha az énekek megtanulását ós behozatalát csupán az iskolás gyermekek utján kivánnók eszközölni. Legyen szabad erre a körülményre is felhívnom az egyházmegyék figyelmét. A vallásos estélyek eddig is nagy kedveltségnek örvendtek gyülekezeteinkben s jelentékenyen hozzájárultak az egyházi élet élénkítéséhez. Megvagyok győződve, hogy ezeken a vallásos estélyeken vetített képek előadása csak fokozná ezt az érdeklődést s jótékony hatással lenne falusi gyülekezeteink kulturális fejlődésére. Remélem, hogy e tekintetben gyülekezeteinknek segítségére jöhetek s már a tél folyamán az egyházaknak rendelkezésükre bocsáthatom a szükséges vetítőkészülékeket és az előadáshoz szükséges képeket. Az ily irányú előadások sorozatát a pápai főiskola múltjának és jelenének megismertetésével óhajtom megkezdeni s már meg is tétettek az előkészületek, hogy ez a terv a tél elejére megvalósítható legyen. Az egyházi élet erősítésére alkalmas eszközül kínálkozik az az emlékünnepély is, mely hithőseinknek az üldözések közepette is hitükhöz rendületlenül való ragaszkodásáról beszél a történelem ékes szólásával t. i. a gályarabok megszabadításának 250-ik évfordulója. Erre vonatkozólag egyházkerületünk már legutóbbi közgyűlésén hozott határozatot (37. p.); ennek alapján elkészített javaslat a megünneplés mikéntjére vonatkozólag a tárgysorozat rendjén kerül tárgyalásra. Mult évi gyűlésünknek Jókai Mór századik születési napjának megünneplésére vonatkozó határozata értelmében egyházaink legtöbbje megtartotta a halhatatlan iró századik születési napjának megünneplését. Magam január hó 10-én a komáromi ref. gyülekezetben vettem részt ily ünnepélyen Jókai egyéniségét jellemző előadással, mert ily módon is óhajtottam leróni azt a kegyeletet, mellyel épen Komárom városának nagy szülötte iránt viseltetem.