A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1932. november 19.

58 legújabban évi 400 pengő bevétele volt. Mivel az elcsatolás a csepeli egyházközségnek és a pesti egyházmegyének megkérdezése nélkül történt, a csepeli egyház presbitériuma a pesti egyházmegye útján azal a kéréssel fordult az egyházkerülethez, küldessék ki bizottság, mely hívatva legyen arra, hogy ezt az ügyet és a még esetleg előfordulható kétes határokat az érdekeltek meghallgatásával megvizsgálja és rendezze. A pesti egyházmegye ezt az ügyet pártolólag terjesztette föl az egyházkerülethez. Az egyházkerületi közgyűlés a kérelmet leteszi a budapesti egyházmegyéhez, hogy a pesti egyházmegyével lépjen érintkezésbe és keressen olyan megoldást, amely mind az egyházközség érdekeinek, mind a budapesti egyházmegyei szervezeti szabályzatnak megfelel. 85. A pestújhelyi egyházközség — az egyetemes konvent 300/1932. számú felhívása alapján — kéri a földteherrendezési eljárásba való bekapcsolódás iránti kérelméhez leendő egyházhatósági hozzájárulást. Kéri ezt szabályszerű presbiteri és egyházközségi közgyűlési, névszerinti szavazással hozott határozatai alapján. Jelzálogul felajánlja az 1443. számú telekkönyvi betétben felvett, 1851/. hrszámú 313 négyszögöles kertnek jelzett tehermentes ingatlanát. Minthogy a kérelmező egyháznak a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál lévő 10.600 aranydolláros kölcsöne és annak huszonöt éven át tartó annuitása az egyház teherbíró képességét meghaladni látszik, a pesti egyházmegye a kérelemhez hozzájárul és felső jóváhagyás céljából az egyházkerülethez fölterjeszti. Mivel a földteherrendezés iránti kérvények benyújtásának határideje a mult évi szeptember 30-án meghosszabbított határideje is a folyó hó 1-én lejárt, az egyházkerületi közgyűlés a kérvényt, mint elkésettet, visszaadja a pesti egyházmegyének. 86. A pátyi egyházközségben az egyházi törvényekkel ellenkező adókulcs van alkalmazva. Az egyházmegye esperese többször felszólította a presbitériumot a törvénytelen adókulcs megváltoztatására, de sikertelenül. Végül az egyházmegyei számvevőket küldte ki az egyházközségbe az adókulcsnak a presbitériummal és az egyházközségi közgyűléssel leendő rendezésére. Mivel megfelelő adókulcsot elfogadtatni nekik sem sikerült, a 111. t.-c. 11. §-ának rendelkezése szerint •— 61/1932. sz. a. — az egyházmegyei közgyűlés maga állapított meg a pátyi egyházközség részére adókulcsot a következőkben: 1. Pénzadó: a III. t.-c. 13. §-ában megállapított személyadó és az állami egyenes adók 10%-a. 2. Búzaadó: fele szükséglet adópengő után, fele szükséglet pedig a 20 éven felüli egyháztagok után egyenlő összegben, mint személyadó. 3. Adókedvezményben csak a III. t.-c. 10. §-ában foglaltak részesülnek.