Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.

1899. október 21.

106 1899 október 23-án. — ->:?. Fiók Károly, dr. Horváth Cyrill. dr. Kiss Károly. Laky Dániel, dr. Rupp Kornél. Varga Bálint, Nagy Sándor. Bódogh János a szakirodalom, Molnár Sándor az iskolai adminisz­tráczió terén, mint az egyes, tanügyi bizottság jegyzője, a halasi főgymnasiumból Korda Imre a szakirodalom.-Dékáni Árpád a hírlapirodalom terén, a kecskeméti főgymnasiumból dr. Balázs István, Pataky Imre a szak-. Katona Mihály az iskolai adminisztráczió terén, mint a dunamelléki egyház­kerület középiskolai tanügyi bizottságának előadója, a nagy­körösi főgymnasiumból Benkő Imre. Schneider Mátyás a szak-, dr. Joó Imre és Vass Sámuel a hírlapirodalom terén. Hogy iskoláink tanárai szaktudományaikat nemcsak a gyakorlati tanítás mezején, hanem a tudományos búvár­kodás körében is komolyan mivelik. ennek jeleként tekint­hető, hogy ma már a legtöbb újonnan alkalmazott ifjú tanár felavatása alkalmával székét szakkörébe vágó tudo­mányos értekezéssel foglalja el. Ez ugyan a Rendtartásban gyökerező kötelesség. De hiszen az volt ez az 18S4. évi konventi Rendtartásban is. Mégis végrehajtatlanul maradt és marad sok iskolában ma is. Kerületünkben is végre­hajtatlan volt az mindaddig, mig a kecskeméti főgymnasium ennek teljesítésére 1892-ben Soós József akkori tanár érte­kezésében a jó példát meg nem adta. Azóta a kebelbeli gymnasiumok majdnem mindenike követi a jó példát. így a lefolyt évben értekezést tartottak: </ budnjiesti főgymnashtmban dr. Horváth Cyrill és Szekeres Albert:'/ nagy-körösi fögymnasiumban Szép Lajos tanárok. Erős oldala, mondhatnók azon századok óta kifejlődött jellemvonása iskoláinknak, a jótékonyság, mely szerint nem­csak szellemi javakkal látják el növendékeiket, hanem anya­gilag is támogatják őket.- számtalan jeles egyént nevelvén fel ekként a tudománynak, az egyháznak és hazának, olya­nokat, kik e gyámolítás nélkül a névtelen tömegben el­enyésztek volna. Teszik pedig ezt nemcsak a hitbuzgó ősöktől, esetleg jelenkori vagy épen élő egyénektől tett alapítványokból, hanem az egyes intézetek maguk is igye­keznek alapokat, eszközöket teremteni, hogy azokkal ott is segítsenek-a nyomoron, hová az alapítványok el nem hatnak. Ertjük a «Segítő-egyesületeket>», a «Szegéng tanulókat segítő könyrtárak»-at. Es. a mi ismét ifjúságunk lelkületére vet

Next

/
Oldalképek
Tartalom