Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1886. május 26. 28.

1886. május 31-én. — v. ü. 11. 189 dezés elrendelését kívánja s csak átalánosságban jelentette ki a „ nyilatkozat "-ában előadottakat. A büntetés fokozatának megszabásánál figyelembe kellett venni alperes eddigi bűntelen előéletét, feddhetlen magaviseletét, ifjúkorából eredő tapasztalatlanságát." Ezen ítélet ellen alperes felebbezéssel élt, melyben azt állítja, hogy a vádlevél tartalmát máig se tudja egész terjedelmében, ' holott arról mind a vizsgálati mind a tárgyalási kihallgattatáskor tudomást lehetett volna szereznie, sőt a felebbezés tartalma arra enged következtetni, hogy bir is tudomással, és a felebbezéshez védekezésül csatolt „Nyilatkozat" olyan viszonyokra mutat, melyek a felebbező előnyére épen nem válnak. Az ügy zárt ülésben tárgyaltatott, aztán kihirdettetett a nyilt ülésben a következő ítélet: A pesti egyházmegye fentebbi Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik s az iratok a további eljárás végett a pesti egyházmegye espereséhez leküldetnek. 5. A felsőbaranyai esperességbe kebelezett csepeli ev. ref. egyháznak több tagja felfolyamodással él a nevezett esperességi törvényszék f. évi ápril 20-án 1. szám alatt hozott azon ítélete ellen, a melyben kimondatott, hogy Toronyai József ref. s. lelkész úr az egyházi törvények 213. §-ba ütköző vesztegetés vádja és következményei alól felmentetik, azon ténykedésért azonban, hogy azon csepeli lakosoknak, a kik Harasztiba az ő egyházi szónoklatának meghallgatására mentek, étel és itallal való megvesztegetéséhez hozzájárult, az egyházi törvény 257. §. li) pontja szerint megintésre ítéltetik. A 14 frt eljárási költség fele részének megfizetésére a vádlók, a másik fele részének megfizetésére pedig a vádlott köteleztetik. A felebbezők vádlottra az egyházi törvény 213. §-át kérik alkalmaztatni, miközben az első bíróság ellen tiszteletlen kifejezéseket is használnak; az első bíróság ala-