Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1868. június 6.
14 186$. Junius. jon, és hogy a ki az iskolát fenntartja, az gyakorolja, természetesen az állam főfelügyelésének őrködő befolyása alatt, az a feletti rendelkezési jogot is; ennélfogva 2. egyházunk is önmaga által állított és fenntartott iskoláira nézve méltó joggal ragaszkodik az 1790/1 :XXVI. t. cz. 5. §-ában egyenesen biztosított autonomiájálioz; de épen annak további megőrzése szempontjából 3. iskoláira nézve semmi közvetlen állami javadalmaztatást, mely mellett az állam kormányának igen könnyen tényleges rendelkezési befolyása állhatna elő, nem igényel; sőt 4. óhajtja, hogy az állam egy hitfelekezeti iskolát se javadalmazzon, hanem e helyett, azoknak sérelme nélkül, állítson inkább úgynevezett közös-iskolákat; 5. azon könnyítést azonban óhajtjuk, hogy az iskolai czélokra szolgáló mindennemű alapítványok, vagyonok és jövedelmek adómentesek legyenek; 6. de bár iskoláink feletti autonomiánkhoz ragaszkodunk, elismerjük az államnak is mindazon jogát, mely őt az iskolaügyre nézve a dolog természeténél fogva megilleti, s e szerint elismerjük, hogy az autonómiának, valamint a tanulás és tanitás szabadságának sérelme nélkül, az oktatásügy körüli visszaélések és rendetlenségek meggátolhatása végett, országos törvényben megszabhatja a) a tanulmányi rendszert (coordinatio litterariae institutionis), ezzel kapcsolatban az iskolai (elemi, középtanodai s akadémiai) tanfolyamok legrövidebb tartamát, ugy szinte az elemi iskolákra nézve az évi szorgalom időtartamát; továbbá b) az egyes tanfolyamokban szükséges tanitók és tanárok létszámának legkevesebbjét, valamint az egy tanitó vagy tanár vezetése alá tartozható tanulók számának legtöbbjét; és végül c) az egye3 tanfolyamokban tanítandó tárgyak legkevesebbjét. S mind ezekre nézve iskoláink irányában is az állam saját kormánya által az egyházi hatóságok utján felügyeltethet; de ezen főfelügyelet az ekként törvény által megszabandó határvonalokon tul nem terjeszkedhetik; — 7. egyházunk pedig iskoláira nézve őt megillető önhatósági jogánál fogva a) kezeli az iskolai vagyont és a felett rendelkezik; b) választja a tanítókat és tanárokat s meghatározza azoknak fizetését, valamint a törvény által megszabandó minimumon felül eső létszámát; c) megállapítja a törvény által megszabandó tanulmányi rendszerhez képest a tanitás és tanulás módját, szabályát és rendjét (rationem, normám et ordinem docendi atque discendi), vagy is a tanrendszert, valamint a tankönyveket; d) törvény által megszabott kellékekkel biró iskolákat, alsóbbakat és felsőbbeket, a hol, a miko r és a mennyit akar, állithat s e tekintetben csupán tudomásvétel végetti feljelentéssel tartozik s végül e) általában iskolái felett a rendelkezési s közvetlen felügyelési jogot gyakorolja. A mi pedig az 1848: XX. t. cz. 4. §-át illeti: azt egyházkerületünk a vallási jogegyenlőség és viszonyosság alapján, a nevelés- és oktatásügyi szabadság érdekéből oly módon óhajtja bővíttetni, hogy mindenkire nézve, vallás- és nyelvkülönbség nélkül, bármelyik iskolába járás teljesen szabad legyen, fennhagyatván mindenik hitfelekezetnek, hogy saját növendékeinek vallási oktatásáról gondoskodjék. Mely itt megállapított nézeteknek és elveknek indokolva leendő kifejtése és nyilatkozmányszerti szerkesztése iránt Filó Lajos aljegyző ur, — az ekként elkészülendő munkálat hitelesítése iránt pedig Jókai Mór és Kovács Albert urak hozzájárulásával, a fentebbi 20-ik számú pont alatti küldöttség megbizatik oly módon, hogy elkészülvén és hitelesittetvén ezen munkálat, az jelen végzés kapcsában, ezen jegyzőkönyv mellékletéül, az egyházkerület nevében, annyi számú példányokban nyomattassék ki, a mennyi annak szélesebb körben leendő elterjesztésére is megkívántatik, mely példányokból aztán egy az egybehívandó egyetemes értekezletre lesz beterjesztendő. A munkálat kinyomatása iránt tett jelen határozat foganatositatása pedig világi főjegyző úrra bizati k. 41.) Fögondnok ur jelentvén, hogy a délután is folytatandó gyűlésben gátló körülményei miatt részt nem vehet, kéri, hogy azon időre a világi elnökségben helyettesittessék. Tudomásul vétetett. 42.) Fögondnok urnák, a fentebbi 41-ik pont alatt előre bejelentett távollétében, a világi elnöki széket, miután a segédgondnok urak is ez alkalommal gátolva voltak a megjelenésben, a házszabályzat 42. §-a értelmében Warga János ur, mint jelenvolt legidősb tanácsbiró foglalta el. Olvastattak a nagym- m. kir. honvédelmi felelős minísteriumnak következő intézményei: 43.) Kelt Budán 1867. november 6. 17,601. sz. a., melyben a honvédelmi m. kir. ministerium tudtul adja, hogy a huzamosabb időre vagy is bellivatásukig, vagy a tartalékosok közé való soroztatásukig szabadságolt katonákra, az őrmestertől vagy ezzel egyenlő altiszttől lefelé, valamint a tartalékos katonákra nézve, lia közülök bárki a katona köteles 3-ik korosztályt már meghaladta, az az a 23-dik életkor betöltése után következő év napjától kezdve, ha házasságra lépni kiván, csak a polgáregyénekre vonatkozó szabályok alkalmazandók; következőleg ezek összeadhatására nézve a katona hatóság engedélyére,
