Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

37 vaczi tanitói hivatalában meghagyja, de azon kikötött záradék mellett, hogy a következőkre nézve legkissebb vétségeért az egyházmegye atyai gondját róla leveszi, — helybenhagyatik. 4.) Előterjesztetett a Csepeli egyház és község elöljáróinak folyamodványa, melyben kérik az egyházkerületi törvényszéket, hogy az illető egyházmegyei Ítélet ellenére fogadtatnék el tanitói évdijúl, az általok korábban megajánlott 300 pfrt készpénz helyett, azon termesztm^iyekben, illetőleg föld s készpénzben tett ajánlat, melyet a folyamodó egyház lakossága a közelebb tartott f. baranyai egyh. megyei közgyűlésre benyújtott, annyival is inkább, miután a közelebb történendő tagosztálykor 17 hold földdel fog a tanitói fizetés javittatni, s miután ők többre alig képesek, 5 o. e. forintra rúgván különben is körülbelől minden 15 évet haladott egyénnek évi egyházi adója. Azon statutum, mely szerint az egyházi hivatalokat illető fizetések nem csorbithatók, teljes erejében fennállván, — a f. baranyai egyházmegyei törvényszék közelebb hozott (16. sz. a.) azon Ítélete, hogy a csepeli egyház által tanitói évdijul vagy az eddig szokásban volt 300 pengő forintot tevő készpénz fizettessék, vagy ez összegnek megfelelő értékű termesztmények ajánltassanak fel, az egyh. ker. törvényszék által is helyben hagyatik. 5*) -Özvegy Varga Imr éné katádfai lelkész özvegy elpanaszlása mellett annak, hogy a mult év végén elholt férje hivatala azon f. baranyai statutum ellenére, mely szerint „az egyház addig rendes papot nem nyerhet, mig a megholt lelkész özvegye tökélletesen kielégitve nincs" — már rendes lelkészszel van betöltve, s ennek oda költöztével ő, noha az őt illető tartozások behajtva nincsenek, a lelkész lakból kiköltözni kénytelenittetett, — kéri az egyházkerületi törvényszéket, néhai férje künnlevő fizetéseit beszedetni, ennek koporsója árát az egyházmegyei törvényszék Ítéletével egyezőleg a katádfai egyház által megfizettetni, és a papkertben hagyni kénytelenittetett, de általa szerzett díszfákért magát kárpótoltatni. Folyamodó özvegy minden igazságos követeléseinek a presbyterium által leendő behajtását, valamint eddig, ugy ezentúl is esperes ur sürgetni fogja; a disz s gyümölcsfákra nézve tett azon esperesi — statutumon alapuló — intézkedés pedig, hogy a faiskolából már kiültetett, annyival inkább termőfák, érintetlenül a parochialis kertben hagyassanak, helybenhagyatik. — Május 27-én. 6*)-Olvastatott több ószivaczi lakosoknak azon meghatalmazó levele, melyben kijelentvén, hogy lelkészök Keck Zsigmond ur ellen benyújtott korábbi vádpontjaikhoz ragaszkodván, megbizzák egyik társukat, Huber Jakabot, hogy lelkészöknek csere utján más helyre mozdulását sürgesse. — Ennek nyomán olvastatott egyszersmind az egyházmegyei törvényszéknek ezen ügyben 1863. April hóban 1 ső sz. alatt hozott ítélete, melyben Keck Zsigmond ur az ellene támasztott vádak súlya alól felmentetik, de nyugalma tekintetéből csere utján mozdulásának eszközlése iránt Grózon Zsigmond alesperes ur megbizatik; — s ugyancsak olvastatott az egyházmegyei törvényszéknek f. 1864. év Május 9-én 5-ik sz. alatt hozott végzése, mely szerint a czélba vett csere nem eszközöltethetett ugyan, de miután a béke különben is helyreállott, az ügy befejezettnek nyilvánittatik. Ennek folytán vonatkozással a mult őszi kerületi törvényszék jegyzőkönyvének 6-ik szám alatt hozott végzésére, végzésül kimondatik, miszerint — miután az ezen ügyhöz csatolt vád- és védiratok ugy az egyházmegyei, mint a kerületi törvényszéken megvizsgáltattak s egybevettettek; és ujabb okiratok az ügy érdemére vonatkozólag be nem nyújtattak: az egyházmegyei törvényszéknek mind Keck Zsigmond lelkész urat az ellene támasztott vádpontok alól felmentő, — mind pedig az ezen ügyet most már befejezettnek nyilvánitó Ítélete helybenhagyatik, s ugy a lelkész, mint az ellene folyamodottak komolyan intetnek s figyelmeztetnek, miszerint mindenekben békességre igyekezzenek, s az egyház nyugalmát megháborító minden cselekvénytől tartózkodjanak. Olvastatott az alsó-baranyai 1864. Májusi törvényszékének 6. sz. a. Ítélete, melyben kimondatik, hogy azon folyamodványnak, mely az uj sóvéi ref. egyház több tagja által az egyházkerületi törvényszék elé terjesztetett, de innen 1863. júniusi törvényszék által 5. sz. alatt az illető egyház megyéhez vissza küldetett, s melyben egy két egyháztag, az egyház pénztárából 800 forint elpazarlásával van vádolva, — hely nem adathatik, miután vádolt egyének a presbyterium és 84 egyháztag aláírásával és az egyház pecsétével ellátott meghatalmazást mutattak fel. Az egyházmegye ítélete helyeseltetik, s ezen ügy befejezettnek tekintetik. — 8.)'A makádi egyház több tagjai a solti egyházmegyei törvényszéknek 1864-ik május 3-án Dunavecsén tartott üléséből hozott ítéletén meg nem nyugodván, — folyamodványukat, melyben az egyházukban életbe léptetett birtokaránylagos adókulcs helyébe, a régi személy szerinti adózás visszaállítását kérik — az egyházkerületi törvényszék elibe terjesztik. Az egyházmegyei törvényszék Ítélete helybenhagyatik, s ez ügy befejezettnek tekintetik.