Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1867. június 19. 20. 21. 22. 24.

181)7. Junius. 3 által a hivatali eskünek vagy még e gyűlésen, vagy a legközelebbin leendő letételére figyelmez­tető felhivás mellett értesitendök. A nem szavazott egyházak, u. m. Rétfalu, Szada, Bogyiszló, Dab, Bábony, Biissi, Gyönk, Kazsok, Mocsolád, Felső-Nyék, Magyar-Nagy-Székely, Kölesd, Ma­oyar-Hidas és Paks illető esperes urak által szavazatuk elmaradásának okadatolására az ismeretes egyházkerületi végzés értelmében felszólitandók. A benyújtott szavazatok pedig a gyűlés által megsemmisíttettek. 7.) A fentebbi pont alatt megválasztott tanácsbirák közül Szilády Áron és Szalay Sándor urak jelen lévén, hivatali esküjöket a gyűlés szine előtt azonnal letették s tanácsbirói széküketa jelen voltak szivélyes üdvözlése kiséretében elfoglalták. 8.) Az egyik világi aljegyzői-szék betöltésére nézve mult évben elrendelt szavazatok felbontása végett egy bizottság küldetik ki, melynek tagjaiul Molnár Pál, Nagy Antal, Sipos Pál, Décsey Lajos, Krób Károly s Tóth Ferencz urak neveztetnek ki. ö.) Olvastatott superintendens urnák az egyházkerület állásáról s ügyeiről szóló követ­kező időszaki jelentése: „Igen tisztelt közgyűlés! Midőn szokásom s tisztem szerint időszaki jelentést akarok tenni egy lefolyt egyházi év eseményeiről s jelen helyzetünkről : kezdenem kell előadásomat ép azon időponton, melyen a mult évben egyházkerületileg egybegyűlve valánk. Ép akkoron s az alatt fagylalá el országosan a rideg dér lakföldünk növényzetét és megsemmisíté a dús aratással biztató reményeket. E szokatlan nagy csapás, — mely honunk lakóit, a huzamosan mostoha évek után, csaknem véginségre juttatá s az állati élet megmentésének gondjaival túlterhelé, — súlyá­val reá nehezedett az egyházra is, kihatott egyenkint gyülekezeteinkre is. Elzsibbadt ezeknek önfentartási erejök, tehetetlenekké lőnek a tagok a kellő költségek fedezésére, áldozattételekre, belső hivatalnokaiknak szokásos fizetésére. Ezeket is ennélfogva, az egyházi és lelki gond mellett, a családi élet gondjai is terhelik. Emez országos csapásból eredett, hogy az egyházi elkezdett munkálatok fennakadtak, a pénztárak leapadtak, a közczélokra, egyházi és iskolai szükségletekre nyujtandott és számításba vett segélyek és áldozatok megfogyatkoztak, a mint ezt a kezelésünk s felügyeletünk alatti pénztárak jelen állapota tanúsítja. Innen eredett, hogy több egyházunk nem képes fizetni a nála elhelyezett tőkék után járó évi kamatokat, mások a kegyadományozá soktól magukat fölmentetni kérik, (jelesen: Monor, Gödöllő, Áporka, Büssü, Mocsolád, Túr, Bölcske) — mások ismét épen segélyt igénylenek (mint Vörösmart, H. Györk) — vagy kölcsönpénzt keres­nek hiába, (mint Újvidék, Darócz). Nevelték a rémületet a lefolyt háború óriás eseményei, a cholera-nyavalya pusztításai, átalában a halál angyalának sürü csapásai. A kormányzó személyzet sorából kivágta • a halál az egyháziassága s áldozataiért méltán tisztelt Magyari Kossá Sámuelt, az egyházmegyei gondnokok Nestorát, — nt. Fördös Dávidot, a szép és élénk lelkeért, egyszersmind irodalmi munkásságaért szeretett és becsült tanácsbirót, — s a tevékeny aszári Szalay Antal alesperest: életkoruk pedig s más viszonyaik kilépésre indíták Gózon Zsigmond és Gángol János főesperes, Gerenday József és Parragh János alesperes urakat. A lelkészi karból pedig, Fördös D. és Szalay A. kivül, meg­haltak : Újlaky Sámuel pacséri, Szakáts József matyi, Kádas Pál n.-tótfalusi, Burgyán Sámuel csepeli, Dezső András abonyi, Szeremley János váraljai, Salamon István gyúrói, Mészöly András tabajdi volt lelkészek: hivataláról pedig lemondott Bocsor Péter látrányi lelkész. A hivatali megürült helyeken, rendes választás utján, alkalmaztattak: Kontra János úr a pesti e. megye főespereséül, Vinczy Ferencz úr alsó Baranyában, Beleváry Ferencz úr f. Bara­nyában alesperesekül. Lelkészi állomást nyertek: Vörös Bálint Pátkán, Sebők József Bián, Keck Zsigmond Gyönkön, Tiefentháler Fülöp Pacséron, utóbb Ószivaczon, — Baky István Csanádon, Bocsor József Látrányban, Császár Dániel Gyönkön, Mészöly Pál Tabajdon, Szakáts Lajos Matyón, Szánthó Elek Abonyban, Szép Lajos Tasson, — kik utóbbiak heten, egyszersmind Baksay László samodi lelkész, a szent hivatalra ünnepélyes ordinatio által lesznek a gyűlés folyama alatt kibo­csátandók. A fent érintett, egyetemes hatású, bal eseményeken kivül itt-ott helyi kedvezőtlen viszonyok is fejlettek ki s merültek föl. Bácsban a nazarénusok, mint szakadárok, folyvást mun­kálnak és szaporodnak. A gondos vizsgálódás folytán kitűnt, hogy Ó-Kéren az ágost. hitv. lel­kész annyira elfoglalta saját egyháza híveiül a reform, lakosokat, hogy ezeket, mint házasulókat, az illető reform, lelkész által kihirdettetni sem engedte meg, s mindnyájával rendesen párbért fizettetett magának: Tápió-Szelén pedig az ágost. és helv. hitvallásuaknak csak nem rég magasz­talt uniója elérte a két felekezet tettleges elválásának végső fokát. Mégis legkedvezőtlenebb helyzetben vannak Slavoniában lakó hitsorsosink, akik polgári legfőbb hatóságuk által felhivattak, képviselőiket f. évi jul. 1-én Zágrábba küldeni, hogy ott a pátens alapján értekezzenek egyházi 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom