Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 3. szám
A budapesti Néprajzi Múzeum hímzésgyújtemé- nyének egyik legszebb és legtalányosabb darabja egy 72x74 centiméteres, 1778-ból való kendő. A négyszegletes hímzés közepén, ugyancsak négyszegletes keretbe foglalva, baldachinszerű sátor alatt ül Szűz Mária, és ölében, pontosabban a melle előtt tart egy kicsi emberi figurát. Azt lehetne hinni, hogy a Mária gyermekével téma egy érdekes beállításáról van szó, de a kép alatt felirat is olvasható: Das Gnadenreiche Vesperbild, s az évszám 1726 vagy 1724. Kegyelemteljes Fájdalmas Szent Anya-kép — lehetne a nehézkes fordítás. Vesperbildnek hívják ugyanis németül a Mária-ábrázolásoknak azt a fajtáját, amelyen a fájdalomtól megtört Szűzanya ülve tartja ölében fia holttestét, akinek tehetetlensége, kínzatásának szánalmat keltó nyomai, öt véres sebe jól látható. A kendő tehát Pieta-kép. A Pieta szó egyébként a Maria Sanctissima della Pieta olasz szókapcsolat (a szenvedés szentsé- ges Máriája) rövidítése. A Mária-ábrázolások e típusa a XIV. század első felében alakult ki német nyelvterületen. Előzményei azokban a XIII. századi misztikus irodalmi alkotásokban keresendők, amelyekben Jézus, illetve Mária életét mondják el a szerzők nagy átéléssel és együttérzéssel. A himnuszköltö szent Hildegard, clair- vaux-i Bernát, valamivel később Assisi Szent Ferenc és még később Eckhardt mester és mások a kor vallásosságára, egyszersmind a képzőművészetek szemléletére is hatottak, amit szobrok, képek, metszetek Európa-szerte bizonyítanak. A Mária-himnuszokban különösen szépen megfogalmazott Pieta-motívum plasztikai megfelelői a XIV. század elejéről Bajorországból és Tirolból származnak. 1320 és 40 között keletkeztek azok a fából faragott Pieták, melyek közül egyet Co- burgban, egy másikat Erfurtban az Orsolyák kolostorában, egy harmadikat pedig a naumburgi dómban őriznek ma is. Ez az ikonográfiái típus elterjedt Németalföldön, de Közép- és Kelet- Európában is. Eleinte törékeny kisgyermekként ábrázolták Krisztust. A legenda szerint ugyanis Szűz Mária nagypénteken az esti ima (vecser- nye) idején arra gondolt, milyen boldog is volt akkor, amikor a még gyermek Jézust tarthatta az ölében. A mi Máriánk előtt is meztelen kisgyermek fekszik keresztben. Valószínűbb azonban, hogy a XVIII, század végén hímzett képen Inkább a varró ügyetlensége okozta az arányok Mária kendőn Kancsó, Észak-Magyarország, XIX. sz eltolódását, és nem egy korai előkép követéséről van szó. 1400 táján ugyanis megváltozott a Pieta-ábrázolások mondanivalója és stílusa is. Az úgynevezett lágy stílus jegyében fogant művek már nem a kisdedet, hanem a kiszenvedett férfit és a gyászoló, de a megváltásban hívő, fiatal Máriát mutatják be. Legkorábbi példaként egy prágai szobrászmester 1384-ben keletkezett és valaha Wroclawban felállított alkotását tartja számon a művészettörténeti kutatás. (A szobor a varsói Nemzeti Múzeumban látható.) A szelíd és szép Mária ölében a csaknem vízszintesen fekvő férfi holttesttel ábrázolási típus különösen Közép-Európában terjedt el a késő gótika idején, és hosszú ideig hatott a hivatalos képzőművészetek perifériáin elhelyezhető művészeti szférákban. A XVI. századtól pedig olyan változatok is ismertek, amelyeknél a holttest Mária elé került, aki csak fia fejét nyugtatja térdén. A német Pieták Olaszországba is eljutnak, és olyan művészeket is megihletnek, mint Michelangelo. A barokk kompozíciókon a két főalak mellet angyalok is repdesnek vagy állnak. A téma megjelenítésének példái napjainkig követhetők a hivatásos művészetben. A finom lenvászonra hímzett kép ikonográfiái szemponttból a sasvári Pieta-ábrázolásokkal rokon. Az 1730-as évektől ponyvafüzetek fametszetein vagy kis szentképeken óriási példányszámban terjedt el az országban a sasvári templom kegyszobrának képe. A halott fiát ölében tartó Máriára oly széles palást borul, hogy az még a halottat is körülveszi. A metszeteken és a hímzésen is jól látszik, hogy Mária császári koronát visel, nyakában gyöngysor függ, szoknyáját pedig alul körben ugyancsak gyöngyfüzér díszíti. (Némely képen apró fogadalmi tárgyakat erősítettek a Fájdalmas Anya szoknyájára.) A hímzett kép néhány elemét jobban értjük, ha egy színezett vagy fekete-fehér metszetet is szem előtt tartunk, mert ez utóbbiakon jobban felismerhetők a részletek is. A valószínűleg utánzóit metszet készülhetett Pozsonyban, Sopronban vagy Nagyszombatban, katolikus hívők számára. A hímzés feliratában is megfigyelhető a képi ábrázolási megoldások követése. Az aláírás betűösz- szevonásai és a nagybetűk közé beírt kisebb betűk csakúgy a régi egyházi írásmódot követik, mint az alsó sor közepén Mária nevének betűembléma jellegű összevonása. Az alsó sor
