Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 3. szám

Libay Károly Lajos, az igen termé­keny s kortársai közt elismerése­ket is arató művész 1816-ban Besz­tercebányán született, de tevékeny­ségét túlnyomórészt külföldön fej­tette ki, s Bécsben is halt meg 1888-ban. A soknemzetiségű Habs­burg Birodalom polgáraként a koz­mopolita szellemű festő ott talált otthonra, ahol művészete kedvező közegben fejlődhetett. Akkoriban számos kisebb mester mellett a reformkor kiemelkedő és elismert magyár festői, id. Markó Károly, Brocky Károly ugyancsak külföldre kényszerültek, hogy megélhetésü­ket művészetükből tudják biztosíta­ni. A hazai gazdasági, társadalmi vi­szonyok elmaradottsága, a mecéná­sok hiánya nem tette lehetővé, hogy élénk művészeti élet alakul­hasson ki. Művészeti akadémia hi­ányában a tanulni vágyó ifjak Bécs- be, Közép-Európa akkori meghatá­rozó művészeti centrumába men­tek. Libay édesapja is, aki elismert szobrász-ötvösmester volt Beszter­cebányán, anyagi nehézségekkel küzdött. így a kezdetben ugyancsak ötvösmesterséget tanuló Libay Bécsbe kerülve a festészettel kez­dett foglalkozni, ám kevés lehető­séget látott arra, hogy szükebb ha­zájában megéljen művészetéből. Mint akadémiai növendék különórá­kat ad, majd házitanítói álláshoz jut Bécsben, Breunner gróf gyermekei mellett. Előkelő pártfogója révén anyagi helyzete rendeződik, s beke­rül a magasabb társadalmi körökbe, ahol később számos megbízót, vá­sárlót, művészetét elismerő hívet szerez. Harmincéves korára már el­ismert, keresett művész. A felfede­ző lelkesedésével járja az osztrák Alpokat, a kor tájfestőire jellemző módon, vázlatkönyvvel, festékesdo- bozzal. A fiatal, felvilágosult művé­szek ekkor már növekvő érdeklő­déssel fordultak a természet felé. fZSTŐ A korábbi idealizált tájfelfogással szemben a valóságos természet megfigyelése vált fontossá. Topog- ráfiailag is hitelesen, az azonosít­hatóság igényével örökítik meg a tájakat, városokat, városrészleteket. A húszas évektől a bécsi akadémia növendékeinek kedvelt kirándulóhe­lyei az Alpok városkái, ahonnan be­barangolják a környéket. Nyári sza­badságát majd minden bécsi tájfes­tő ezen a vidéken tölti. Salzburg, Salzkammergut, Ischl és környéke Nürnberg. 1849 K

Next

/
Oldalképek
Tartalom