Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 4. szám
Az ablak a gótika idején kiemelkedő szerepet kapott. A román kor ablakaihoz képest mérete egycsapásra megnőtt. Ezen kívül a kőrácsok díszítésének változatossága és monumentalitása a színes üvegablakot a gótika egyik fontos jellemzőjévé avatja. Az ablakok szigorú követelmények szerint épültek. A gótikus ablak a külső formától függetlenül kívülről-belülről egyaránt a tölcsére- sen közép felé szűkülő formát mutatja. Fölül a rézsű a nap felé mutat, a keret oldalsó bélletkövei pedig a nap útját követik, keltétől nyugtáig, nehogy egyetlen sugár is kárba vesszen. Ehhez alkalmazkodnak a belső rézsűk is, melyek a külsőkkel ellentétes irányban csapottak, hogy az oldalról érkező napsugarakat könnyebben átengedhessék. Ez tapasztalható a könyöklőnél is, a belső oldalon. A külső oldal rézsűje az esővizet vezeti le, ezért a kőkeret többi részétől eltérően mindig dísztelen. Az ablakok felső részén helyezkedik el a kőrács-díszítés. Motívumkincsüket a középkor világának vallási szimbólumaiból merítik. A gyakorta előforduló tizenkettes és hármas számban sokan a tizenkét apostolra, illetve a szentháromságra utaló motívumot látnak. A kör, valamint a középkor végén oly jellegzetes, úgynevezett halhólyag-motívum a nap, azaz Isten jelképe. A kereszt és az X alakú variációkban pedig Füzér, várkápolna dítható, máskor viszont csapolás segítségével oldották meg a beillesztést. Az üveget már az ókorban ismerték. Biztosan tudjuk azt is, hogy Velencében 820-ban már volt üveggyártás. Az V. században a templomokban már használatos az egyébként még igen drága üveg, de a világi épületekben csak a XII. századtól alkalmazzák. Az első magyar- országi huta, a Selmecbánya és Körmöcbánya közelében lévő Tepli- ce, már a XIV. század elején működött. A gótika kezdetétől egészen virágkorának végéig tíz-tizenöt centiméter átmérőjű, korong alakú ablakszemet használtak. A „púpos”, vagy „köldökös” üveget öntötték, az úgynevezett köldök éppen az öntés után megmerevedő üvegcsap letörésének nyoma. Az öntési eljárásból eredően az üveg felszíne nem egyenletes, felületén gyakoriak az öntés körmozgással végzett módjának nyomai, illetve a buborékok az üvegtestben. Az így készült üveg középen a legvastagabb, majd kifelé haladva vékonyodik, azután újból megvastagodik. Ezt a keretrészt, illetve ennek egy darabját foglalják be az ólomfugába. Az üvegszemek később hat- vagy nyolcszög alakúra is készültek, sőt a középkor vége felé a maihoz hasonló üvegtáblákat is előállítottak már. Az üvegszemeket ólomfugába helyezték, mely összefogta a darabokat. Kismarton, Szt. Márton rk. templom Ruszt, Szt. Egyed plébániatemplom Kishőflány, Szt. Vitus rk. templom Jézus nevét és szimbólumát fedezhetjük fel. Az ablak alsó részét egy vagy több osztósudár szárnyakra tagolja. Ez a felosztás az ablaküveg függőleges merevítésének szempontjából volt szükséges. A keretkő belső részében és az osztósudár profiljában megtalálható az üveg elhelyezésére szolgáló horony, mely kívül-belül egyaránt fellelhető. A hornyot igyekeztek úgy kiképezni, hogy az ablaküveg vasból készült keretelése a későbbiek során már ne legyen moz-
