Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 4. szám
Spielbergi börtöncella miatt, és aki a bírósági eljárás alkalmával a legtöbbet ártott neki. Most Trenck füle hallatára gúnyolta. Erre ő a páholyba rohant, mellén ragadta és le akarta dobni a földszintre, a színházi közönség és Mária Terézia legnagyobb megrökönyödésére. Csak nehezen tudták megfékezni, az előhívott őrség megbilincselve vitte el. Ellenfelei azzal vádolták, hogy nem sietett a poroszok ellen harcolni, sőt futni hagyta II. Frigyest és sátrát kirabolta. Mindezek miatt a bíróság halálra ítélte Trencket, már csak az uralkodónő aláírására vártak. Mária Terézia a halálos ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatta. Megsemmisíteni a bírósági ítéletet nem lehetett, mert a tárgyaláson két vád nem nyert cáfolatot; egy molnárlányon elkövetett nemi erőszak és az állami vagyon hűtlen kezelése. Csak halála után derült ki, hogy ez a két vád is hamis volt. Mária Terézia hajlandó lett volna megkegyelmezni, de a gőgös Trenck nem akart megalázkodni. A spielbergi börtönbe zárták, ahol csupán egy emberrel érintkezhetett, a vár alatti kapucinusok kolostorának egyik szerzetesével, gyóntatójával. Közel három év telt el letartóztatása óta, amikor nyolcvan pontban megírta végrendeletét. Egész életében bátran és becsületesen harcolt, de titkos ellenségei ármánykodása és a saját természetéből adódó indulatok miatt ő lett a vesztes. Hozzá volt szokva a korlátok nélküli élethez, nem bírta elviselni a börtönt. A tehetetlenségtől emésztve szívszélhüdés következtében 1749. október 4-én a börtönben meghalt. A brünni kapucinusok — akik háromszor adtak neki menedéket és akikre nagy összeget hagyott végrendeletében — abba a kriptába temették, ahol a rend tagjai is nyugosznak. VÖRÖSMARTY GÉZA Évszázadokon át a kézimunka volt a nők szinte egyetlen lehetősége az alkotó tevékenységre, annál is inkább, mert nagy szükség volt rá a viselet és a lakásberendezés díszítésénél. A gépek nem tudták utánozni az emberi kéz ügyességét, a munkaerő pedig olcsó volt. A hímző, csipkét verő lányok, asszonyok büszkék voltak tudományukra, s örültek, ha a nehéz paraszti munka helyett könnyebb módon kereshették kenyerüket. A tehetősebb hölgyek az időt „múlatták” együtt kézimunkázva, s azon vetélkedtek, hogy kinek sikerül szebbre, pontosabbra, látványosabbra a munkája, s a legjobban sikerült darabokat példaként cserélgették egymás között. A tétlenül üldögélő, netán olvasgató asszonyokat Függöny recehímzéssel Napernyők lyuk- és fehérhímzéssel on
