Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 4. szám
MOLNÁR FERENC VIOlAltKA Íróval ápollóban VJlMtHlNV WtMHtK mt>« «*vrs SIKlSr HOZ és TSA rtöiw* schwarzenbero *mG**$**0« í5or7GusZtáv A Mozgófénykép Híradó 1914-es évfolyamában jelenik meg a Budapest, filmváros című írás. Mindenütt moziznak alcímmel. Érdekes képet fest a korabeli főváros filmes életéről. „Az az egy bizonyos, hogy mostanában Budapesten valóságos moziláz vett erőt. A napokban kimentem a Városligetbe: hát a történelmi csoport Vajda Hunyad várának boltozatai alól egy sárga nadrágos, csizmás, kalapos úr törtetett elő: itt Frőhlichék fotografáltak. Kimentem a Vurstliba, ott is folyt a mozizás. És a Zugliget egy tisztásán pedig fantasztikus aranyásó csoportok kergetőztek egy másik film felvételénél. Az Andrássy úton népcsődület. Mi az . .. Moziznak.” Az első világháború évei a magyar némafilm fénykora. Ennek oka többek között az, hogy a vezető nyugati filmgyártó államok munkáit kitiltották és a helyükbe magyar filmek kerültek, de szerepet játszott a háború lélektani hatása is, az emberek a moziban keresték a kikapcsolódást. A régi adatokat böngészve meglepő számszerű növekedésnek lehetünk tanúi. 1915-ben huszonhat nagyjátékfilm készült Magyar- országon, 1916-ban negyvenhét, 1917-ben hetvenöt, 1918-ban százkettő. Szaporodnak Budapesten a filmműtermek. Gomba módra bújnak elő az új filmgyártó vállalatok, és erősödnek meg a régiek: Uher, Kino- riport, Hungária, Phönix, Lux, Pallos, Star, Corvin, Astra .. . Szaporodnak a szerencsevadász kisvállalkozások, alkalmi társulások, ami természetes jelenség a konjunktúrában. Ugyanakkor fokozatosan megerősödnek a valóban hivatásos szinten dolgozó és milliós alaptőkével rendelkező nagyvállalkozások. A filmesek kedvelt találkozóhelye, központja a New York kávéház (a mai Hungária), melynek légkörét számos újságcikk már-már alviláginak nevezi. Ugyanekkor egyetemes filmtörténeti jellegű karrierek indultak el innen, például Janovics Jenő itt találkozik Korda Sándorral, szerződteti Kolozsvárra rendezőnek és ezzel elindítja a világsiker felé. Feltűnnek a „moziiskolák”, főleg lányok, asszonyok jelentkeznek tömegesen növendéknek, könnyű karriert remélve, mígnem a kétes vállakózásoknak 1918 tavaszán rendőrségi betiltás vet véget. A konjunktúra idején kibontakozó vállalatok közül a Kinoriportnál működött a Berlinből rövid időre hazatérő Illés Jenő. A magyar mérnökből neves német rendezővé váló Illés rendezi ekkor többek között a Szulamit című régi legendát, a Monna Vannát, néhány sikeres komédiát és a nagysikerű János vitézt, Hollay Kamilla és Deésy Alfréd főszereplésével. Kolozsvári periódusa után nagy energiával dolgozik Budapesten Kertész Mihály, előbb a Kinoriportnál, majd 1917-től a Phőnixnél, melynek főrendezője lett. Elsősorban a kor irodalmi alkotásaihoz fordul. Megfilmesíti Bródy Sándor Az ezüst kecske című regényét, Molnár Ferenc A doktor úr és A farkas című színműveit. Méginkább műfajának érzi a kalandos bűnügyi és izgalmas szerelmi történeteket, melyeket elsősorban két állandó forgatókönyvírója, Vajda László és Siklósi Iván anyagaiból forgat. Kertész Mihály összesen harmincnyolc filmet rendezett Magyar- országon. 1919 kora nyarán Bécsbe szerződött és nem tért vissza hazájába. Hollywoodban világfilmeket forgatott, a nagy közönségsikereket arató monumentális filmek mestere lett. 1916-ban Uher Ödön mai szemmel is tekintélyes hosszúságú, háromezer méteres filmet forgat Jókai Mór Mire megvénülünk című munkájából. Hevesi Sándort, a neves színházi rendezőt, aki Jókai műveinek dramatizálásában is szakértőnek számított, kérték fel a filmre alkalmazásra és a rendezésre. A film főszerepét Beregi Oszkár alakította. A film megjelenésekor ma már kideríthetetlen okokból, csak mint átdolgozó szerepelt Hevesi, a rendezést ifj. Uher Ödön jegyezte. Az Uher cég nevéhez fűződik több más Jókai-mű megfilmesítése is, így tehát első megvalósítója annak a napjainkig tartó törekvésnek, mely Jókai munkásságát aknázza ki a mozgókép számára. 1917-ben készül el A szerelem bolondjai, Somlay 14
