Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 4. szám
E. Reynand optikai színháza E. J. Marcy fotográfiai puskája, 1872 A Lumiére-testvérek vetítőgépe, 1895 Külső felvétel, 1910 előfutára volt. Munkásságának csúcspontján, 1902-ben Jules Verne: Utazás a Holdba című regényét vitte filmre. A filmgyártás és forgalmazás másik nagy úttörő egyénisége Charles Pathé. Testvérével világhírű vállalkozást hozott létre. Lumiére-rendszerű felvevő- és vetítőgépeket, valamint játékfilmeket gyártottak. Műtermük és gyáruk már nagyüzem. Az első világháború után Amerikában, Angliában is létesítettek filmgyárakat, filmjeik elárasztották a világpiacot. A 8 mm széles filmre dolgozó Pathé-Bébi márkanevű felvevőgéppel az amatőrfilmezés úttörőivé váltak. A filmgyártás színtere ma a műterem. Az úttörők eleinte a szabadban készítették felvételeiket. Az időjárástól való függés kényszerítette őket műtermekbe, melyekben továbbra is természetes világítás mellett dolgoztak. Az első filmstúdió, Edison Black Maria-ja favázas, 25 négyzetméter alapterületű, a nap járása szerint forgatható, nyitható tetejű építmény volt. Méliés az elektromos ívfény alkalmazásával forradalmasította a műtermi technikát. A századfordulóra kialakult óriás műtermek, a Pathé Fréres franciaországi, és Oscar Messter berlini műtermei már a filmvárosok előfutárai. Hazánkban az első mozgóképvetítésről Jókai számolt be, 1893-ban: „Képeket láttam, melyek élnek, mozognak. Nézzék meg! Ez az a találmány, mely egykor a világot fogja felforgatni.” De nem ez a korai kísérlet, hanem a millenniumi kiállítás adott nyilvánosságot a még gyermekcipőben járó mozinak. Edison kinetoscopjával egyidejűleg a Solymossy Orfeum, a Konstantinápoly mulató, a híres Ősbudavára mulató tartott mozgóképszínházi előadásokat, melyek közös elnevezése, a „mozi” szó megalkotása Heltai Jenő nevéhez fűződik. Az első moziengedélyt 1869. június 13-án Sziklai Zsigmond- nak adta ki a budapesti rendőrfőkapitány. Sziklainak az Andrássy (ma Nép- köztársaság) út 41. számú házban berendezett üzeme csak rövid ideig működött. Ekkoriban a Lumiére-testvérek is tartottak bemutató előadásokat Budapesten, a Royal Nagyszállóban. 1898-ban a Kerepesi (ma Rákóczi) úti Velence kávéházban Neumann József és Ungerleider Mór nyitotta meg ma is működő legrégibb mozinkat, a Tisza mozit. A századelőn mutatványoscsaládok sátormozikkal vitték el a mozgófilmet vidéki városainkba, s országszerte rohamosan szaporodtak az állandó filmszínházak. Az első világháború kitörésekor Budapesten 109, vidéken 105 mozi működött. Mit játszottak? Részlet a Biográf vállalat filmkínálatából: Auguszt, a csodamajom (75 m), Az alkohol áldozata (140 m), Angol—búr háború (140 m), A gumiember (80 m), Birkózó szamár (35 m) stb. A minőségében és választékában bővülő filmgyártás kedvezett a moziüzemek szaporodásának. Számuk az első világháború után megkétszereződött, napjainkban pedig Budapesten 331, vidéken 3821 rendszeresen vetítő filmszínház működik. Az első mozgóképfelvételekre Magyarországon a millenniumi ünnepségek adták az indítást. Felvételekkel többen is kísérleteztek, azonban csupán a Lumiére cég felvételei maradtak fenn. Az Urania Tudományos Színház (a mai Uránia mozi) 1901-ben Pékár Gyula A tánc című előadását mozgóképekkel élénkítette, melyeket Zsitkovszky Béla készített az épület tetőteraszán, jeles színészekkel. Ezt az úttörő munkát tekintjük az első magyar filmprodukciónak. Első játékfilmünket — Nővérek címmel — Uher Ödön készítette, 1905-ben. Neumann József és Ungerleider Mór is kísérletezett ekkoriban filmgyártással. Ök hozták létre a sikeres Projektograph Mozgókép és Gépgyár Rt-t. Az első színesfilm kísérletekkel 1910 körül találkozunk. A világháború kizárta a hazai filmpiacról a nyugati versenytársakat, és ezzel lendületet adott filmgyártásunknak. 1914-18 között tizenkét hazai vállalat 294 játékfilmet készített, majd a Tanácsköztársaság idején további 31 film készült el. A két világháború között tucatnyi vállalat hatszáznál több magyar játékfilmet állított elő. Századunk első éveiben a némafilm gramofonnal való szinkronizálására magyar találmányok is forgalomba kerültek. A hangosfilm előtt azonban az a tudományos felismerés nyitotta meg az utat, hogy a hangrezgések átalakíthatok elektromos rezgésekké, amelyekkel fényimpulzusokat lehet kelteni, ezek filmre fényképezhetők, s megfelelő berendezéssel visszafordíthatok. A fényhang eljárást elsőként Mihály Dénes pesti mérnök dolgozta ki. 1916-ban kiadott szabadalmát azonban tőke hiányában nem tudta hasznosítani. Az eljárás bevezetése Lee de Forest amerikai fizikus nevéhez fűződik, aki első fény-hangos filmjét 1922-ben mutatta be. Hangosfilmgyártással Budapesten a Kovács—Faludi cég kezdett foglalkozni, 1930-ban. Első hangosfilmünk a 300 méter hosszú Hány óra, Zsuzsi? volt, szövegkönyvét Móricz Zsigmond írta. A Magyar Film Iroda Hungária körúti telepén Pulvári Károly hangfelvevő berendezésével indult meg a munka. Eredményeként 1931 szeptemberében bemutatták az első hazai hangos játékfilmet, a Kék bálványt. Ugyanebben az évben Kovács és Társa produkciójaként került bemutatásra második emlékezetes nagy játékfilmünk, a Hyppolit, a lakáj, Csortos Gyulával, Kabos Gyulával, Mály Gerővel a főszerepekben. Időközben a Magyar Film Iroda beszerzett egy autóba szerelt hangfelvevő berendezést, mely 1930-tól lehetővé tette a Magyar Világhíradó hangos változatainak kibocsátását. A második világháború után hamarosan talpra álló magyar filmipar, a technikai fejlődéssel lépést tartva nemzetközi sikert is hozó produkciókkal jelentkezik. Az utolsó negyedszázad alatt általánossá vált a színes film, a háromgépes cinerama, a horizontális vista vision, a térhatású film; a szélesvásznú vetítési rendszerek, a négy- és hatcsatornás sztereó-mágneshang- berendezések fokozták a vizuális és auditív élményeket. A filmművészet és a mozi nagyhatalommá vált. MÉSZÁROS VINCE E. J. Marcy: fotópuskájával rögzített mozgás
