Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 2. szám

I. Ferdinand tallérja, előlap I. Ferdinánd tallérja, hátlap II. Rudolf tallérja, előlap II. Rudolf tallérja, hátlap I. István király és utódai a kis mé­retű ezüst dénárt és a még kisebb obulust használták pénzegységnek. Az Anjou-királyok nagyobb pénzt ve­rettek, ez volt a garas, sőt az arany­forintok is megjelentek. De az újkor­ban, a XVI. század elején már szük­ségessé vált nagyobb súlyú és ér­tékű pénz verése. így az ezüstbányái­ról híres tiroli Hallban született meg évében szűnt meg a magyar tallér­verés. Attól kezdve a forint, majd 1892-től a korona lett a fizetőeszköz. A mintegy 27-28 gramm súlyú tallé­rokon királyábrázolások, köriratok (címek) és címerek láthatók. A tal­lérok előlapjára, középre általában a király mellképét készítette el a vés­nök. A pénz köriratában pedig az uralkodó fontosabb címei szerepel­fejű sassal, ritkábban a magyar cí­merrel. Mária Terézia óta a hátla­pon többször megjelenik a felhők kö­zött trónoló Szűz Mária a kis Jézus­sal, S. Maria Mater Dei, Patrona Hungáriáé, vagyis Szűz Mária Isten Anyja, Magyarország Védasszonya felirattal. Ezeket a pénzeket máriás talléroknak nevezik. A hátlap körira­tában az uralkodó kisebb jelentősé­sok címet pénzeire, ezek a titulusok századokon át alakultak és változtak, az uralkodó történeti-politikai hely­zete, családi és hatalmi pozíciója szerint. A tallér hátlapján a verdehely is ol­vasható, legtöbbször KB (Körmöcbá­nya), ritkábban NB (Nagybánya). Egészen ritka a CH (pozsonyi), a HS (kassai) és a C jelű gyulafehérvári A MAGYAR TALLÉR a tallér őse, amelyet V. Károly né­met-római császár már rendszeresen veretett. Hamarosan elterjedt az európai államokban, sőt később Amerikában is (taler—ta Mér—dollár). Károly császár öccse és utóda, I. Fer­dinánd magyar király 1553-ban ve­retett először tallérokat egyes, feles és negyedes címletekben. Csak jó háromszáz év múlva, a kiegyezés I. Lipót tallérja, előlap nek: német-római császár, Német­ország, Magyarország és Csehország, ritkábban Horvátország és Dalmá­cia királya. Mária Terézia és II. József azonban olyan tallérokat veretett, amelyek előlapján nem királyábrá­zolás, hanem az angyalos magyar címer látható. A tallér hátlapja közepére a király címere került, sokszor az osztrák két- I. Lipót tallérja, hátlap gű címei: Hispánia infánsa, Auszt­ria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja stb. kerültek. A köriratok szűk terje­delme miatt sokszor lehetetlenné vált az összes uralkodói címet felso­rolni, ezért gyakran csak egy-két be­tűvel jelezték a király címeit. Külö­nösen II. József, II. Lipót, Ferenc, V. Ferdinánd és Ferenc József vésetett Mária Terézia ún. ,,Máriás” tallérja, előlap tallér. Bécsben is vertek Szűz Máriás magyar tallérokat, A verdejellel. Ma­gyarország három részre szakadása idején a királyi Magyarország, tehát a Dunántúl egy része és a Felvidék továbbra is veretett Erdélyben ké­szült tallérokat Nagybányán és Gyu- lafehérvárott. PASZTORY TIBOR A „Máriás” tallér hátlapja 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom