Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
I. Ferdinand tallérja, előlap I. Ferdinánd tallérja, hátlap II. Rudolf tallérja, előlap II. Rudolf tallérja, hátlap I. István király és utódai a kis méretű ezüst dénárt és a még kisebb obulust használták pénzegységnek. Az Anjou-királyok nagyobb pénzt verettek, ez volt a garas, sőt az aranyforintok is megjelentek. De az újkorban, a XVI. század elején már szükségessé vált nagyobb súlyú és értékű pénz verése. így az ezüstbányáiról híres tiroli Hallban született meg évében szűnt meg a magyar tallérverés. Attól kezdve a forint, majd 1892-től a korona lett a fizetőeszköz. A mintegy 27-28 gramm súlyú tallérokon királyábrázolások, köriratok (címek) és címerek láthatók. A tallérok előlapjára, középre általában a király mellképét készítette el a vésnök. A pénz köriratában pedig az uralkodó fontosabb címei szerepelfejű sassal, ritkábban a magyar címerrel. Mária Terézia óta a hátlapon többször megjelenik a felhők között trónoló Szűz Mária a kis Jézussal, S. Maria Mater Dei, Patrona Hungáriáé, vagyis Szűz Mária Isten Anyja, Magyarország Védasszonya felirattal. Ezeket a pénzeket máriás talléroknak nevezik. A hátlap köriratában az uralkodó kisebb jelentősésok címet pénzeire, ezek a titulusok századokon át alakultak és változtak, az uralkodó történeti-politikai helyzete, családi és hatalmi pozíciója szerint. A tallér hátlapján a verdehely is olvasható, legtöbbször KB (Körmöcbánya), ritkábban NB (Nagybánya). Egészen ritka a CH (pozsonyi), a HS (kassai) és a C jelű gyulafehérvári A MAGYAR TALLÉR a tallér őse, amelyet V. Károly német-római császár már rendszeresen veretett. Hamarosan elterjedt az európai államokban, sőt később Amerikában is (taler—ta Mér—dollár). Károly császár öccse és utóda, I. Ferdinánd magyar király 1553-ban veretett először tallérokat egyes, feles és negyedes címletekben. Csak jó háromszáz év múlva, a kiegyezés I. Lipót tallérja, előlap nek: német-római császár, Németország, Magyarország és Csehország, ritkábban Horvátország és Dalmácia királya. Mária Terézia és II. József azonban olyan tallérokat veretett, amelyek előlapján nem királyábrázolás, hanem az angyalos magyar címer látható. A tallér hátlapja közepére a király címere került, sokszor az osztrák két- I. Lipót tallérja, hátlap gű címei: Hispánia infánsa, Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja stb. kerültek. A köriratok szűk terjedelme miatt sokszor lehetetlenné vált az összes uralkodói címet felsorolni, ezért gyakran csak egy-két betűvel jelezték a király címeit. Különösen II. József, II. Lipót, Ferenc, V. Ferdinánd és Ferenc József vésetett Mária Terézia ún. ,,Máriás” tallérja, előlap tallér. Bécsben is vertek Szűz Máriás magyar tallérokat, A verdejellel. Magyarország három részre szakadása idején a királyi Magyarország, tehát a Dunántúl egy része és a Felvidék továbbra is veretett Erdélyben készült tallérokat Nagybányán és Gyu- lafehérvárott. PASZTORY TIBOR A „Máriás” tallér hátlapja 14
