Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 3. szám

hetjük. Az egész Mátyás királyt tün­teti élénkbe . . . Jobb kezében egye­nes kardot tartott; baljában az or­szág almáját. Egyébiránt a jobb kéz a kar előrészével és a karddal együtt már régen lehullt: s a múlt század kezdetén hiányzott már, miként ezt a Groszern és Hoffman által közlött rajzokon látjuk ... A király feje fe­lett két angyal koronát tartott; de ezen korona is eltűnt már.” Termé­szetesen annyit elnézhetünk Wenzel Gusztávnak, hogy a letört jogart kardnak vélte, viszont értékes adatot találhatunk leírásában, ugyanis köz­li, hogy az 1714-ben kiadott Lau- sitzische Merkwürdigkeiten című könyvben már rajzok találhatók az emlékműről. A mai Bautzenben a Spree folyó jobb partján fekvő óvárost régi falak maradványai és bástyák veszik kö­rül. A város középpontjában, a Hauptmarkton, a főpiacon áll a reprezentatív városháza, amelynek építése 1213-ban kezdődött, több­ször leégett és átépült. Jelenlegi for­mája előreugró, kecses tornyával a XVIII, század elején, a középkori maradványok felhasználásával épült. A város legrégibb temploma a Pet- ridom (Péter-templom), amelyet kö­zösen használnak katolikusok és evangélikusok. Az NDK-ban élő mintegy százezer­nyi szorb nemzetiségű lakosság leg­főbb intézményei is Bautzenben ta­lálhatók. Már a múlt században, 1847-ben megalakult a szorbok fon­tos irodalmi társasága, a Macica Sorbska. A szervezet legfőbb célkitű­zése a szorb nemzetiség nyelvének védelme és művelődési szerveinek a kiépítése volt. Alapítója egy Smoler nevű költő. A mai szorbok legfontosabb szervezete az 1912-ben alapított, 1935 és 1945 között betil­tott Domowina, a lausitzi szorbok szövetsége. A szervezet a bautzeni szorbok háza, a Haus der Sorben impozáns épületében székel. Itt van a szorb irodalmi múzeum is. Ugyan­csak a városban található a német- szorb színház is, amely egyes előadá­saival rendszeresen felkeresi a szorb- lakta vidékeket. A szorb nép nyelvé­nek és kultúrájának megmaradását elsősorban a kétnyelvű iskolák és a lipcsei egyetem szorb nyelv és iro­dalom tanszéke, valamint a szorb nyelvű újságok, folyóiratok és a könyvkiadás biztosítja. A szorb folk­lór megőrzését a népi együttesek vállalták magukra. BATÁRI GYULA Zeuszt Árkádiában szülte meg anyja, Rhea, az­után rögtön Krétába vitette, hogy atyja, a gyer­mekeit felfaló Kronosz meg ne sejthesse születé­sét. Ezt énekelte meg Kallimakhosz, a tudós költő, Zeuszhoz írt himnuszában. Minotaurosz labirin­tusa: a knósszoszi királyi palota már állt, amikor Zeusz megszületett. Lehet-e a mondánál találób­ban kifejezni azt, hogy az Égei-tenger térségében a legrégibb civilizáció és kultúra Kréta szigetén született? Ez a kultúra töretlenül virágzott i. e. 3000-től 1500 esztendőn át. Már i. e. 2000 táján felépültek a díszes palotákkal ékes krétai váro­sok, mind királyi székhely, köztük a legnagyobb, a későbbi főváros: Knósszosz. Kréta létalapja nem csupán a földművelés volt. Fejlett bronz- és fazekasiparuk termékeit szívesen vásárolták a Földközi-tenger mentén mindenütt, Babilontól Egyiptomig. A krétai hajósok keres­kedtek, kalózkodtak, rezet hoztak Küprosz szige­téről, és ónért elmentek az Ibériai-félszigetre. Kul­túrájuk jellege eltért az egyiptomitól és a babi­lonitól. Az utóbbiaknak a földművelésen alapuló, megmerevedett társadalmi rendszerében egy idő után megállt a tudományok és a művészetek fej­lődése. A még romjaiban is csodás krétai világ­nak valószínűleg egy hatalmas vulkáni kitörés vetett véget i. e. 1500 körül. A krétai kultúra vi­rágkorában, az i. e. II. évezred elején jelentek meg a Balkán-félsziget déli részén a magukat akhájoknak nevező görögök. Hősi harcaikról regél Homérosz Iliásza és Odüsszeiája. E művek azon­ban már az i. e. Vili. században öntötték versbe a sok századdal előbbi görög dicsőséget. A né­met Heinrich Schliemann az Iliász útmutatása nyomán találta meg a legendás Tróját, és tárta fel 1876-ban az ékszerekben és aranyban káprá­zatoson gazdag mükénéi kultúra emlékeit. A kré­taihoz nagyon hasonló mükénéi kultúra i. e. 1600 és 1200 között bontakozott ki teljes pompájában, de az i. e. XII. században olyan hirtelen szűnt meg, mint a krétai. Barbár lerombolását sokan a Peloponnészoszi félszigetre utolsóként beáramló görög törzsek, a dórok rovására írják, bár ez vi­tatható. A dórok benépesítették az egész félszi­getet, a görögök uralma alá került az Égei-tenger nyugati partvidéke és a szigetvilág nagy része, Krétával együtt. A görögök betelepülése Krétára a nagy természeti katasztrófa után, már i. e. 1450 táján megkezdődött. A gazdag mükénéi leletekből az angol Arthur Evans arra következtetett, hogy az ilyen magas szintű kultúrát teremtő népnek már ismernie kel­lett az írást. 1900 tavaszán Knósszoszban meg is találta az első krétai írott emlékeket. Rengeteg égetetlen, írott agyagtáblát fedezett fel a sziget Phaisztosz nevű városában is. A múlt idők e ta­núi háromféle írásról árulkodtak. Az i. e. 2000 és 1650 közöttiek képszerű jelek, hieroglifák. Ez a hieroglif írás i. e. 1750-re már vonalas jelekké egy­szerűsödött. A lineáris írásnak két fajtája külö­nült el. Az első — még megfejtetlen - változatát (lineáris A) körülbelül i. e. 1400-ig használták. A második változat, a tovább egyszerűsödött „li­neáris B" írás, nagyjából abban az időben ter­jedt el, amikor a görögök a szigeten megjelen­tek. 1939-ben Carlo Biegen amerikai professzor, Kuruniotisz görög régésszel karöltve a Peloponné­szoszi félsziget elpusztult Pülosz városában (a mai Epano Englianosz mellett) mintegy hatszáz „lineáris B” írású, égetetlen agyaglemezt talált. Leltárakat, kimutatásokat, különböző számadáso­kat tartalmaztak. Évjelzés nincs rajtuk. Minden évben újakat készítettek, a régieket megsemmisí­tették. A „lineáris B” írást az angol Michael Ventris (1922-1956) fejtette meg. Ekkor vált vilá­gossá, hogy ez az írás ősgörög nyelvű, és alapjá­ban szótagírás, amelyben elvegyülnek a tárgyak képszerű jelei. Az írások bizonysága- szerint a mükénéi és az i. e. 1500 év utáni krétai kultúra már görög kultúra volt. E táblákról leolvasható, hogy az ősgörögök nem helyiértékes tízes szám- rendszerben jegyezték fel számaikat. Az agyag­táblákon csak összesítések szerepelnek, tehát nem tűnik ki, hogy a szorzás és az osztás műveletét

Next

/
Oldalképek
Tartalom