Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 3. szám
tulnak el a meleg és száraz időjárásban. A csigaház mészanyaga ugyanis szinte tökéletes védelmet nyújt a kiszáradás ellen. Vizeinkben sokféle, kopoltyúval lélegző, valódi vizicsiga él. Különösen érdekesek a tengerben, a folyók torkolatánál a félsós vízben és a folyók édes vizében is élő, közeli rokon fajok. Ezek közül kiemelkedően szép rajzolatúak a parányi Neritidák és Dunában élő rokonaik, a Theodoxu- sok. A kis gömbölyded házú állatok szinte minden példányának más és más a rajzolata. Lassan folyó vizekben, tavakban áttetsző héjú mocsári csigák élnek. Ezek tüdővel lélegzenek, és ezért időről időre feljönnek a víz színére levegőt szívni. A kagylók egyik érdekes faja a vándorkagyló. Eredetileg félsós vizekben él, de a folyókon felvándorolva, s kedvező helyre lelve hihetetlen mértékben elszaporodik. Hatalmas tömegével a hajózást is veszélyezteti. Távoli rokona a tengerekben élő fekete kagyló, amellyel a tengerparti lakosság táplálkozik. A vastag gyöngyházréteggel bélelt folyami kagylókból inggombok készültek, amig a víz szennyeződése miatt számuk meg nem csappant. A kagylók a lélegzésük és táplálkozásuk közben óriási mennyiségű vizet szivattyúznak át a testükön. így a vízben levő mérgező anyagok már aránylag csekély vízszennyezés mellett is erősen hatnak rájuk. Egyes hegyvidékeken, a fák alatt az avarban, vagy a sziklákon élnek a Clausilidák. Ezek a karcsú, orsóra emlékeztető alakú csigák házuk nyílását kemény kis „ajtóval” zárják el a szárazság ellen. Az ajtó a csiga testére nőtt és amikor behúzódik a házába, a mészlemezkét úgy hajtja be, hogy az tökéletesen elzárja a nyílást. Ezek az orsócsigák egész életüket néhány négyzetméternyi sziklán élik le, sőt generációk hosszú sora él ugyanazon a helyen. így lehetséges, hogy néhány kilométerrel távolabb már más fajok élnek, egymástól elszigetelten. A csigák és kagylók színezete és mérete is nagyon különböző. A megtisztitott gyűjteményi példányok az asztalon valószínűtlenül tarkának hatnak, mint például a Harpa vagy Mitra faj. Ugyanezek az állatok a tengerben, a többi szintén tarka élőlény társaságában jól elvegyülnek, és tarkaságuk inkább rejtőszínnek bizonyul. A legparányibb csiga, mai ismereteink szerint, az erdei avarban nálunk is élő Punctum pygmaeum, amelynek kifejlett példánya, házával együtt sem éri el az egy millimétert. A Jókai Mór kagylógyűjteményéből származó többmázsás távol-keleti óriás kagylók egyes példányai akkorák, mint egy fürdőkád. A tengerekben élő sonkakugyló az egy métert is elérheti. A vadószkürtnek használt Triton csiga néhány kiló súlyú és fél méter hosszú. Afrikában fákon él az achátcsiga, amely arasznyi nagyságú és a házával együtt majdnem egy kilót nyom. A mi közismert éticsigánk ennél szerényebb méretű, a nagy példányok csigaházai mintegy 5-6 centiméteresek. AGÓCSY PÁL
