Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 3. szám
Hord szék, XVIII. sz. XI. Kelemen pápa hintája, XVIII. sz. II. Fülöp spanyol-portugál király hintája, XVI. sz. Koronázó hintó, XIX. sz. A motorizáció, a száguldás embere kétségkívül érez valami csiklandozó nosztalgiát a gépi közlekedés ősei, kiveszett masztodonjai iránt. Vannak, akik képzeletükkel szívesen kalandoznak még messzebb a múltba, amikor a lóerő csakugyan e nemes négylábú erejét jelentette, amellyel készséges segitője volt az embernek a távolság legyőzésében. Alighanem ezért kelt különös érdeklődést Lisszabon nevezetes múzeuma, amely a leglátogatottabbak egyike a portugál főváros gazdag kínálatából. Figyelmet érdemel már az épület is, amely a Köztársasági Palota, a korábbi nyári Királyi Palota szomszédságában áll, az előkelő Belém negyedben. A XIX. században ez az épület adott helyet Európa egyik legszebb lovardájának. Méretei impozánsak: a pompás paripák járatására egy 50x17 méteres szála szolgált. Berendezése, díszítése feltűnően gazdag, egyszerre vall a portugál uralkodói ház franciás pompaszeretetéről és a lovaglás kultuszáról. A lovarda hatalmas bálteremre emlékeztet. A falakat gyönyörű pannók díszítik. A mennyezeti freskó nyolc évig készült. A terem két végében emelvény magasodik: pihenőhelyül a királyi család tagjainak. A bámészkodók pedig az emeleti galérián kaptak helyet, hogy átadhassák magukat a társasági élet örömeinek. Ebben a lovasiskola-palotában látható egy, a maga nemében páratlan gyűjtemény: hinták és lovaskocsik remekbekészült példányai. A XVI-tól a XIX. század végéig e jármüvek a tulajdonos rangját, vagyonát, társadalmi súlyát hűen kifejező státuszszimbólumok. Uralkodók, fö- rangúak, főpapok, követek versengtek azért, hogy egy-egy udvari, vagy vallási ünnepi rendezvényen díszes járművük, kincset érő lószerszámuk ámulatot keltsen. Ugyanezért volt a ló és a hintó a legmegfelelőbb ajándék, amelytől a megajándékozott pártfogását, kegyét lehetett remélni. Olykor szerelmet is, mint ahogy azt Mérimée hires komédiája, Az oltáriszentség hintája bemutatja. A portugál királyi ház - a francia udvar fényűzésének bűvöletében - Európa egyik legnagyobb kocsi- és hintáparkjával rendelkezett. A királyság fénykorában e járművek száma meghaladta a háromszázat, bár e számban benne foglaltattak a „közönséges” málha-batárok és postakocsik is. Ebből választotta ki a gyűjtemény megalapítója és első mecénása, Amélia királynő a 69 legjelesebb darabot 1905-ben. A múzeumot 1908-ban állami kezelésbe vették, Museum Nációnál dós Coches néven, ami arra utal, hogy a portugálok - az angolokhoz és németekhez hasonlóan - e jármű nevét a magyar Kocs községéből származtatják, ahol is a XIII. századtól Mátyás uralkodásáig jelentős kocsikészitö ipar folyt. DÉVÉNYI RÓBERT
