Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 4. szám
TARTALOM M UZSÂK üzcumi Agazin 1978/4 Főszerkesztő: NEMES IVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Népművelési Propaganda Iroda (Budapest, Gorkij fasor 45. 1071 Telefon: 428-143, 220-601.) Felelős kiadó: a Népművelési Propaganda Iroda igazgatója Terjeszti a Magyar Posta INDEX: 26 516 Előfizethető a postahivatalokban és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, 1900 Telefon: 180-850) Pénzforgalmi jelzőszám: 215-96.162 Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, P. O. B. 149 1376) Előfizetési díj egy évre: 40,- Ft Példányszámonkénti ára: 10,— Ft (ingyenes múzeumi belépővel) ISSN 0133-2392 2 AZ ALFÖLDI DUNA Antalffy Gyula 5 EINSTEIN Hermann István 6 JASPIS. OBSZIDIAN ÉS TARSAI Kolozsvári Miklós 8 A SZERZÖPAR MÁSODIK FELE Bakcsi György 10 CSERÉPKALYHAK, KALYHACSEMPÉK Cserey Éva 12 BAJZA JÓZSEF Hegedűs Géza 14 BETLEHEMEK Tüskés Gábor 16 AZ ORSZÁG NÉVJEGYEI Sipos Józsefné 18 KÉPEKBEN ÍROK REGÉNYEKET Karosai Kulcsár István 20 HÉPHAISZTOSZ UTÓDAI Bogdán István 22 AZ ÜJ ÉRDEKLI FOLYTON Karácsonyi Rezső 24 FESTENI CSAK SZÍNEKKEL SZABAD Mravik László 27 KÉRDJÉTEK MÜVEIMET! Dévényi Róbert 30 MÉZ Rudnay János 32 RAKÉTA-ÖSTÖRTÉNET Klinkó Márk 34 A BÉKÉTLEN ÓRIÁS Gál György Sándor 36 a zirci Apátsági könyvtár Polgár Ernő 38 A TARSMÜVÉSZETEKRŐL Sajdik 39 FEHÉRPÉKEK MESTERSÉGE Domonkos Ottó 40 KI ÖRÖKLI ANGLIÁT? Dobrás Zsófia 42 PÁPÁK ÉS ELLENPÁPÁK VAROSA Nemerkényi Antal 44 KÉPES KRÓNIKA Szerkeszti: Klinkó Márk Készült a Népművelési Propaganda Iroda nyomdájában Felelős vezető: Vymeták Ferenc 7046-78 — Budapest A címlapot a lap művészeti szerkesztője. Bakos István tervezte: a hátlapon Giorgione: Vihar című festménye. Fotók: Inkey Tibor, Kékesdy Károly, Nemerkényi Antal; a Bélyegmúzeum archívuma, MTI Képszolgálat és MTI Külföldi Képszolgálat. AZ ALFÖLDI DUNA Budapest legszélesebb közútja a Duna, a városkép szépségének elsőrendű alkotóeleme. Hidak ívei alatt, táguló házsorok közt halad át az Alföld kapuján. A hegyek mind hátrahúzódtak, elszelídülő halomsorok mentén jut ki a síkra a nyugodt járású folyam. Már fattyúága is sarjad, a Soroksári-Duna szakad ki belőle, hogy átkarolja Csepel szigetét. A félhold alakú, alacsony fekvésű szigeten Budapest XXI. kerülete és tizenegy község helyezkedik el, összesen mintegy százezer lakossal. A csepeli táj kezdetben rendkívül mozgalmas, hiszen a főváros legnagyobb ipari negyedét foglalja magába. Hatalmas gyárépületek, üvegcsarnokok, tornyos daruk, sürgő-forgó tolatómozdonyok, uszályokkal és vontatókkal zsúfolt kikötők sorakoznak fel, s karcsú kémények füstölgő erdeje. Aztán egyszerre, szinte átmenet nélkül, megjelennek helyettük a gabonaföldek, a nyiladékokkal szabdalt erdők, virágzó gyümölcsösök és öntözött kertészetek. A honfoglalás után a fejedelmi törzs vette birtokba a ligeterdős szigetet. Anonymus szerint ,,Árpád vezér és vitézei bemenvén a szigetbe, termékenységét, bujaságát és a Duna vizének erősségét látván, a helyet kimondhatatlanul megszerették, és elhatározták, hogy az fejedelmi sziget legyen . . ." Az is maradt hosszú századokon át: a mindenkori királynék nászajándéka. A királynék nyaralóhelyéből s a királyok vadaskertjéből századunk elején vált ipari táj, amikor az első világháború idején itt jött létre a monarchia egyik legfontosabb fegyvergyára. Ma a Csepel Vas- és Fémművek az ország legnagyobb iparvállalata. Csepel mentén jó ideig lapos partok között halad a folyam, de Érdnél jobbról kezd fölemelkedni a Mezőföld meredek löszfala. A Mezőföld vízmosásokkal, szélbarázdákkal, teknőszerű árkádokkal szabdalt, itt-ott homokhalmokkal tarkított síksága 40-60 méterrel magasabban fekszik a Duna völgyénél. A nagy kiterjedésű mezőföldi löszhátakon a honfoglalás után épp úgy a fejedelmi ménes legelt, mint Csepel szigetén. Ma kiváló minőségű búza, kukorica és cukorrépa terem a gazdag fekete talajban. A folyam menti laposokból pedig a terjeszkedő öntözéses kerté-
