Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 1. szám
Uj Idők Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap Szerkeszti Herezeg Ferenc évfolyam. *«91- április **• **án itla M'íKs/:\tl! Ktt.ntN íratta X >■:<»<;«Ám Anyai.. UJ IDŐK FŐSZERKESZTŐ : BENEDEK MARCELL SZERKESZTŐK: FODOR JÓZSEF, KASSAK LAJOS, LYKA KAROLY társadalmi, SZÉPIRODALMI, MŰVÉSZET! és kritikai képbs hetilap LL ÉVFOLYAM • I. SZÁM . I94S. AUGUSZTUS 4 * EGYBS SZÁM ARA 20 PENGŐ SZERKESZTŐS fi G ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPBST, VI., ANDRÄSSY-ÜT 16 Századunk leghosszabb életű szép- irodalmi folyóirata volt. „Nem az a célunk, hogy képeslapot indítsunk — olvasható az 1894. december 16-án megjelent beköszöntőben -, amely tartalma és pompája tekintetében felülmúlja a többit; egész igyekezetünk csak oda irányul, hogy az új időknek megfelelő lapot adjunk a magyar család kezébe.” Herczeg Ferenc főszerkesztő irodalmi-társadalmi beállítottsága erősen konzervatív színt adott az induló hetilapnak. Az évek során azonban, ahogyan munkatársi gárdája bővült, tágultak a lap szemléleti keretei is. Két ízben pedig, 1919-ben és 1945- 49 között oldalait valóban meg is nyitotta a haladó irodalom és művészetek képviselői előtt. Már az első évfolyamban találkozunk Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Rákosi Viktor, Benedek Elek, Bródy Sándor ki- sebb-naayobb elbeszélő írásaival. Baditz Ottó és Neogrády Antal rajzai, Linek karikatúrái. Csók István „fiatal művész", valamint Vastagh Géza, Pállya Celestin, Margittay Tihamér festményeinek reprodukciói a művészfetek iránt érdeklődőket igyekeznek kielégíteni. A lap bejelenti, hogy megállapodott az Illustration című párizsi lappal: vele egy időben közli divatképeit. Ábrányi Emil feltűnő felhívással fordul az ország népéhez: ötvenéves poétái jubileumán karolják fel Magyarország legnagyobb élő költőjét, Vajda Jánost. „A hatalmasok tegyék meg poeta laureatus-szá, hogy életét nyugodtan, gond nélkül fejezhesse be . .. mi pedig vegyük körül sze- retetünkkel, hogy érezze ugyan nagyságát, de ne érezze többé az el- hagyatottságot.” Nagy hazai szenzáció: utazás villamoson. „Az egyszerű ember, aki a fővárosba téved, legjobban a villamos vasutat bámulja meg ... se ló, se gőzmasina nincs eléje fogva, mégis szalad, mint a villám. Budapest az első város a kontinensen, amelynek hasonló vasútja van, s rövid időn belül, majd ha a lóvasutat is villamos vasút váltja fel, az egész nagy város minden élénk utcáján végig villám fogja az embereket hordani .. Azután egy másik „szenzáció” — kissé fanyarul fogalmazva - a király életrendjéről, szórakozásairól számol be. „Ferenc József királyunk, ha nem is rajong a művészetekért, ha többre is becsül egy kemény huszárkapitányt, mint a legcé-sebb tenoristát, el-ellátogat a színházakba, még Budapesten is . . ." Két irodalmi csemege: megindul folytatásokban Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyője", valamint Bródy Sándor szellemes sorozata, a „Szerelmi Törvényszék". Múlnak az évek. Egyre több ismert név az Üj Időkben: Ambrus Zoltán, Heltai Jenő, Farkas Imre, Nagy Endre, Sebők Zsigmond, Váradi Antal. Szomaházy István megindítja „előadásait a Feleségképző Akadémián". Két új regény: Jókai Mórtól a „Börtön virága", Gárdortyi Gézától „Az utolsó tekintetes úr”. Emellett rendszeresen közöl fényképeket a nagyvilág eseményeiről - és ami idehaza történik. A Magántisztviselők Országos Szövetsége pályázatot ír ki: hogyan lehetne megalakítani a mind nagyobb számban lévő állástalan magántisztviselők segítő intézményét. „Amerikába készül a kis Vecsey Feri, a csodahegedűs - olvassuk egy érdekes amatőrfénykép magyarázataként. — Illik tehát, hogy előbb kissé kipihenje az európai körutak fáradozásait. És most gyermekké válhat megint, igazi hancúrozó, lepkét kergető, pajtásaival incselkedő gyerekké." A képen a fiú mestere, Hubay Jenő ölében ül, Hubay Jenő szalat- nai parkjában, a háttérben a büszke apa, Vecsey Lajos. A lapra egyre inkább rányomja bélyegét a kiadó, a Singer és Wolfner cég üzleti politikája. Új könyveit a szerzők kölcsönösen dicsérgetik. Az olvasóban már-már azt a hitet keltik ezek az ismertetések, minthn más
