Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 4. szám
nat Vácra ,,A magyar kereskedelem és ipar- fejlődés gyűlpontja Buda- és Pest, ez az ország szíve, melynek irányában úgy kell tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szívből a vérforgást az ország véghatáráig eszközli. E szerint ezt mint központot tekintve, úgy kell a fővonalakat vezetni, hogy azok hazánkat a világkapcsolatba juttassák, s e jótéteményt lehetőleg minden ország-részre juttassák.” Tehát fontos szárazföldi közlekedési eszköz, személyek és áruk nagy tömegben való szállítására; biztos, gyors, aránylag olcsó lehetőség a csereforgalom, az érintkezés növelésére, különféle területek és országok között — ugye, így érthetők Széchenyi gondolatai. Petőfi ezt így fejezte ki (Vasúton, 1847. december): „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét, Az életnek nedvei. Miért nem csináltatok Eddig is már? . . . vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok." AZ ANTIK „SÍNEK" Említettük Széchenyi angliai tapasztalatait. Nem térhetünk ki bővebben a vasút keletkezésének rendkívül fontos, évezredekig tartó szakaszaira, pedig „megérne egy misét” a kerék fejlődésének bemutatása, a vasúti sínek kifejlesztése. (Csak annyit, hogy Curtius német archeológus a vágányok nyomait az antik világban vélte felfedezni, a görög- országi szent helyekhez vezető utakon bukkant kis mélyedésekre, s feltételezte, hogy ezek az ünnepi menetek járműveinek vezetésére szolgáltak. A többség teljesen valószínűtlennek találta ezt, mert a csatornákra szorult szemét még lassította is volna a járművek haladását, tehát a csatornákat a kerekek vájhatták ki.) De maradjunk inkább a megbízható adatoknál. Az angol George Stephenson mozdonya vontatta az első vonatot 1825-ben Darlingtonból Stocktonig 15—17 kilométeres óránkénti „gyorsasággal”. Négy évvel később a világ első közforgalmú vasúttárI sasága mozdonyversenyt hirdetett, s ezt Stephenson Rocket (Rakéta) nevű gőzöse nyerte. A VASÚTKOR KEZDETE A Liverpool—Manchester vasútvonal megnyitásától (1830. szeptember 15.), a földkerekség első személyvonatától számíthatjuk a vasúikor kezdetét. Az ünnepélyes megnyitón történt az első halálos vasúti baleset. A vágányon álló Huskinsson liverpooli képviselőt gázolta el a vonat. S még egy kis történelem. Az első gőzmozdonnyal vontatott kontinentális szerelvény 1835-ben indult el Brüsszel és Mecheln között, az első magyar — mint említettük — 1846. július 15-én, a belga J. Cockerill „erőműgyártól" vásárolt gőzmozdonnyal. Pedig az országgyűlés már 1836- ban meghozta az első vasúti törvényt, de az egymással versenyző tőkés csoportok miatt nehéz volt az indulás. Az Első Magyar Pozsony-Nagyszombati Vasúttársaság 1839-ben alakult, még lóvasútra tervezett üzemmel (Po- zsony-Szentgyörgy 14 kilométer). Ezt 1876-ban állították át, akkor már Szeredig, gőzüzemre. Rot- schildék keze is „benne volt” a Magyar Középponti Vasút Társaságban, amely a Budapest—Vác vonallal kezdte tevékenységét (34 km), majd 1847 nyarán a Sopron-Katzelsdorf (27 km) vonalon is lehetett utazni. Következett - 1847. szeptember 1-én - Budapest-Szolnok (ez már nagyarányú, 101 km volt), majd 1848. augusztus 20-án Pozsony- Marchegg (19 km). Az első villamos vontatású vonat szülőhazája az Egyesült Államok (1895), s az egész világon ismeA „HEVES" CÖZMOZDONY