Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)

1975 / 4. szám

nat Vácra ,,A magyar kereskedelem és ipar- fejlődés gyűlpontja Buda- és Pest, ez az ország szíve, melynek irányában úgy kell tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szívből a vérforgást az ország véghatáráig eszközli. E szerint ezt mint központot tekintve, úgy kell a fővonalakat vezetni, hogy azok hazánkat a világkapcsolat­ba juttassák, s e jótéteményt le­hetőleg minden ország-részre juttassák.” Tehát fontos szárazföldi közleke­dési eszköz, személyek és áruk nagy tömegben való szállításá­ra; biztos, gyors, aránylag olcsó lehetőség a csereforgalom, az érintkezés növelésére, különféle területek és országok között — ugye, így érthetők Széchenyi gon­dolatai. Petőfi ezt így fejezte ki (Vasúton, 1847. december): „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét, Az életnek nedvei. Miért nem csináltatok Eddig is már? . . . vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok." AZ ANTIK „SÍNEK" Említettük Széchenyi angliai ta­pasztalatait. Nem térhetünk ki bővebben a vasút keletkezésé­nek rendkívül fontos, évezre­dekig tartó szakaszaira, pedig „megérne egy misét” a kerék fej­lődésének bemutatása, a vasúti sínek kifejlesztése. (Csak annyit, hogy Curtius német archeológus a vágányok nyomait az antik vi­lágban vélte felfedezni, a görög- országi szent helyekhez vezető utakon bukkant kis mélyedések­re, s feltételezte, hogy ezek az ünnepi menetek járműveinek ve­zetésére szolgáltak. A többség teljesen valószínűtlennek találta ezt, mert a csatornákra szorult szemét még lassította is volna a járművek haladását, tehát a csa­tornákat a kerekek vájhatták ki.) De maradjunk inkább a megbíz­ható adatoknál. Az angol George Stephenson mozdonya vontatta az első vonatot 1825-ben Darlingtonból Stocktonig 15—17 kilométeres óránkénti „gyorsa­sággal”. Négy évvel később a világ első közforgalmú vasúttár­I sasága mozdonyversenyt hirde­tett, s ezt Stephenson Rocket (Rakéta) nevű gőzöse nyerte. A VASÚTKOR KEZDETE A Liverpool—Manchester vasút­vonal megnyitásától (1830. szep­tember 15.), a földkerekség első személyvonatától számíthatjuk a vasúikor kezdetét. Az ünnepélyes megnyitón történt az első halálos vasúti baleset. A vágányon álló Huskinsson liverpooli képviselőt gázolta el a vonat. S még egy kis történelem. Az első gőzmoz­donnyal vontatott kontinentális szerelvény 1835-ben indult el Brüsszel és Mecheln között, az első magyar — mint említettük — 1846. július 15-én, a belga J. Cockerill „erőműgyártól" vásá­rolt gőzmozdonnyal. Pedig az országgyűlés már 1836- ban meghozta az első vasúti tör­vényt, de az egymással verseny­ző tőkés csoportok miatt nehéz volt az indulás. Az Első Magyar Pozsony-Nagyszombati Vasút­társaság 1839-ben alakult, még lóvasútra tervezett üzemmel (Po- zsony-Szentgyörgy 14 kilométer). Ezt 1876-ban állították át, akkor már Szeredig, gőzüzemre. Rot- schildék keze is „benne volt” a Magyar Középponti Vasút Társa­ságban, amely a Budapest—Vác vonallal kezdte tevékenységét (34 km), majd 1847 nyarán a Sopron-Katzelsdorf (27 km) vo­nalon is lehetett utazni. Követ­kezett - 1847. szeptember 1-én - Budapest-Szolnok (ez már nagyarányú, 101 km volt), majd 1848. augusztus 20-án Pozsony- Marchegg (19 km). Az első villamos vontatású vonat szülőhazája az Egyesült Államok (1895), s az egész világon isme­A „HEVES" CÖZMOZDONY

Next

/
Oldalképek
Tartalom