Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 3. szám

A lap „nyomtatott Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdásznál, Barátok tere 7. szám alatt”. Az impresz- szum az év során átmenetileg megváltozik: Tulajdonos kiadó és főmunkatárs Jókai Mór, ideiglenes felelős szerkesztő Urházy György. Jókait ugyanis perbe fogják egyik cikke miatt és egy hónapra ítélik. Ezalatt persze nem lehet „felelős” az újság tartalmáért. . .

A kezdetben ellenzéki napilap később Deák-pártivá válik, elveszti visszhangját. 1882-ben összeolvad Csernátony Lajos ,,Ellenőr"-éve\, a kettőből születik meg a NEMZET, amelynek ugyancsak Jókai a főszerkesztője.

Híres lap az ÜSTÖKÖS, amelyet Jókai alapít 1858-ban, tulajdonképpen egy korábbi, sikertelen humoros lapja, a NAGY TÜKÖR utódaként. Erősen magyar nemzeti szellemben irányítja, országos a hatása. Népszerűségét több kezdeményezésnek köszönheti: propagandát indít az Akadémia palotájának felépítése, majd a magyar viselet népszerűsítése érdekében. Harcol a maradiság ellen, a haladásért. Gyorsan népszerűvé váló alakjai: Kukliné asszonyság, Tallé- rossy Zebulon. A politikus csizmadia, Mindenváró Ádám és mindenekfelett maga a Kakas Márton álnév mögött rejtőző Jókai Mór. Jankó János illusztrációin ezrek és ezrek derülnek hétről hétre.

„A legnagyobb magyar” halálát versben siratja Jókai:

Nyolcán emelték a ravatalt,

mind Széchenyi sarjak. Olyan terh vala ez,

mit egy ország népe se bír el. Emlékedbe híven megtartsd,

nyolc férfi e terhet: Egy ország gyászát te emelted,

vitted a sírig:

Egy nép tiszteletét te örökléd

e ravatalról;

Nagy súly lett e napon

a Széchenyi név viselése! Szivedet ahhoz erősítsd

és neved el ne felejtsed.

Az osztrákellenességet azonban hamarosan a magyar „szélbal” elleni szatíra váltja fel. Az olvasók pálfor- dulást szimatolnak, nem is alaptalanul. A harcos hangot valamilyen pikantériafélével igyekeznek pótolni, íme egy példa. A történet címe: „Utcán.”

— De uram, ön már egy órája kísér- get engem. Szóljon már, mit akar, mert nekem nincs időm még egy óráig ön előtt járkálni.

De Jókai is érzi, hogy lapja egyre veszít népszerűségéből. 1880-tól Szabó Endre szerkeszti az üstököst, 1882-ben a tulajdonjog is az övé lesz. Megkezdődik a lassú haldoklás. Végül az 1876-ban indult, második ÉLETKÉPEK „illusztrált napilap a szépirodalom, társasélet és művészet köréből”. Lapvezér és kiadó tulajdonos Jókai Mór, felelős szerkesztő Tors Kálmán. A kis alakú, különös elgondolású szépirodalmi napilap naponta egy, vasárnap másfél íven jelenik meg. Költeményeket, drámai műveket, elbeszéléseket, útleírásokat, ismertető cikkeket közöl, de emellett

— ha röviden is — beszámol a nap fontosabb eseményeiről. Például így: „Legújabb. Este itt az a hír járt, hogy a szerbeket minden ponton megverték. Belgrádban nagy a csüg- gedés.”

A féléves előfizetők „Jókai Mórnak a forradalom alatt írt műveiből egy példányt díszkötésben aranyvágással díj nélkül kapnak". Nem sok ilyen jelentkezhetett. A második számú „Életképek” 1877 elején megszűnik. Jókai Mór szerkesztői munkásságának alapos felderítése, elemzése még várat magára.

KEMÉNY ISTVÁN

A láthatatlan grafika

A papírgyártók védjegye a vízjel: egyszerű ábra, felirat, ami átnézetben látható az igényesebb papírfajták lapjain. Az ipartörténet szerint már az 1200-as években, tehát a papírgyártás európai meghonosodásának legkorábbi i papírüzeme^ egy követ gesen mej szitája h nem muf és az év az illető amikor vi Később Rendeletek1 használja

készült, kézi merítésű lapokon is felfedezhető. Sok-sok dortak a történelem viharai, h£fl(*^helyükön ma már k. Létezésükről mégis tudóig mert^mléküket hűsé- irattárak és könyvtárak, sznilódott, és amikor újat

gy elhelyezzék rajta fél nyoma a vízjelként m készült, és megkönnyíti g csak töredékesen fei ítás elleni védekezés fo hogy az államhivatalok ítványaik kiállításához. Ezutá'

szítok merítő- a, általában t jelvényüket n íven, ami gállapítását, ikészülhetett vált a vízjel vízjeles papírt aki hamisítani

akart, nemcsak a nyomtatásban, a pecsét és az aláírás utánzásában, hanem a papírgyártásban is ügyeskednie kellett. Minthogy ez sok ezermesternek sikerült, a történészek törhetik a fejüket a gyanús iratok valódi, illetve hamis voltának megállapításakoj^^^^

Ugyanakkor divattá vált aJ^el^zJev&HQpirok használata. Következésképp olyan tökélyre fejlőd«*t^i^fcjelRészra|^\aűvészete, akárcsak rokonáé, a könyvtulajdon feltüntet«sér^Latot\ex J*r\é. Technikai lehetőségei ugyan korlátozottabbak, főm»lAelveVgysarűblA mint a nyomtatásé; mégis önálló művészeti ágnak jm|n^ítheq|ük. Vjej^S\llahol a grafika és a vésnök- ség közt jelölhető ţl

A legszebb vízjelek'Vizok, amelyek a j^yirmerítő vagy egyengető szita domborítása útján keSgiiltejo és nem/« világos, hanem árnyalt rajzelemeket is tnrtalmnzniw^&ttac^^ffg&taket is lehet vízjelben ábrázolni! A vízjel onnan nyerte nevét, hogy vízbe áztatott papíron is látható marad, ha valódi (azaz a papírlapképzés közben, az első megszárítás előtt került

bele az ívbe). A hamis vízjel a vízbe áztatott papírról^ érdekelt bélyeggyűjtők kedvéért eláruljuk, hogy a utólag rátehető a papírra nedves fémbélyegző bele!

k rányomtatásával, je ma is tartalmaz vízjelét íketben vizsgáljuk, töb" t, a Diósgyőri Papi k viszont ritkán vízj’ megjelenítő papírsze őfesték-felvételben. Ennek i

áttetszőségfoko Az irópapirok lapjait fény fi a Fűzfői Pap más rajzolata1 értékpapír! talanságo cég kövewfTjpre'

ellátott papírra Sftmtassa. Egyes országokban a kormá tankönyvpapírt visszatérítéssel teszi olcsóbbá. Nehogy nyomdák ezeket a kedvezményeket kereskedelmi célokra igénybe vehessék, a papíron a tekercs hosszában futó vonalas vízjel van. Ha regény vagy árjegyzék ilyen papírra van nyomva, a nyomdavezetőt nyugodtan elítélhetik.

Valahányszor papír kerül kezünkbe, ne mulasszuk el átnézetben is megvizsgálni; hátha találunk rajta vízjel formájában elrejtett érdekességet, leplezett szépséget!

IVÁNYI ISTVÁN

eJta nyomdától, hogy az értékesebb m

e tárgyban itható, azaz vagy pedig

i füzetek ük rajtuk gát, vagy kintve az zás bizony- ámos kiadó z ő vízjelével az újság- és

23