Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 3. szám

SAJTÓMÜZELM Szerkesztette: JÓKAI MÓR __________________________________________________ Jókai, a regényíró közismert, azon­ban az újságíróról, a szerkesztőről sokkal kevesebb szó esik. Pedig alig akad korabeli újság, amelyben nevé­vel nem találkozunk. A napilapok, folyóiratok versengtek egymással, hogy valamelyik regényét, elbeszé­lését közölhessék. Az alábbiakban Jókai szerkesztői működéséről adunk pillanatfelvétele­ket. A nevével jelzett újságok külön­böző irányokat képviseltek, amint a főszerkesztő politikai pályája sem mentes következetlenségektől, ellent­mondásoktól. A „Jókai-lapok” isme­rete nélkül mégis hiányos volna iro­dalmunk és sajtónk története. Időrendi sorrendben az ÉLETKÉPEK c. hetilap érdemel említést. 1843-ban indult Frankenburg Adolf szerkeszté­sében. Ellenzéki hangot ütött meg, hamarosan nagy olvasótáborra tett szert. Bécsben ferde szemmel figye­lik népszerűségét, ezért örömmel fo­gadják Frankenburg ajánlatát: ha megfelelő állást kap, hajlandó lapját beszüntetni. El is helyezik a bécsi kancelláriánál, Szögyény alkancellár azonban a lap megszüntetésénél he­lyesebbnek véli a „megszelídítést". A lap tehát élt tovább, és 1847-ben Jókai került az élére, majd később Petőfi is társszerkesztő lett az Élet­képeknél, amelynek egyébként mar korábban is szorgalmas munkatársa volt. íróink, költőink legkitűnőbbjei szere­pelnek a hetilap oldalain. Itt jelenik meg többek között Petőfi Karácsony­kor és Arany Jánoshoz című verse, meg A nagyapa című kétrészes pró­zája, amelyet a szerkesztő így ajánl az olvasók figyelmébe: „...Petőfi Sándor, kinél jelenleg a népköltő szép nevezetet senki jobban meg nem érdemli, ilyféle beszélyekkel szándékozik az általa oly forrón sze­retett nép erkölcsi s értelmi műve­lődésére hatni, miért is a valódi népbarát őt őszinte örömmel üdvöz- lendi. .." Verset ír a lapba Eötvös József, Tompa Mihály, Ábrányi Emil, Lauka Gusztáv, Kemény Zsigmond „Gyulai Pál” című regényének részletét adja át előzetes közlésre, Czuczor Ger­gely pedig Hunyadi című éposztöre- dékét. Könyvkritikák, színes hírrovat, színházi beszámolók, divattudósítá­sok élénkítik az Életképeket, de a fénykor nem tart sokáig. A képes divatrovat kiszorul, az olvasók egy része — részben ezért, de talán még inkább a politikai elszíntelenedés miatt — elpártol, a következő évet a hetilap nem éli túl. megtisztelni, hogy a legigénytelenebb műkö­dését is oly nagyra becsüljük, mint a legna­gyobbé t. Jókai Mór, Hajnik Károly, födolgazótárs. felelős szerkesztő.* Most rövid szerkesztés következik, a békepárti ESTI LAPOK, amely 1849. februártól Debrecenben, majd április végétől július elejéig Pesten jelenik meg. Szemben áll a Kossuth irányítá­sa alatt működő kormánnyal, és így bizonyos mértékben a közvélemény­nyel. Jókait támadások érik: miért adta nevét a laphoz. 22 Magántávirati sürgöny t a “ „Magyar Sajt«** szerkesztőségéhez. ä Elindult Becsből, april 14. d. u. 5 őr. 25 perckor. \ Érkezett Pestre, „ „ „ 6 ,, 30 „ A . C onst Itat io nnt I“ Jelenti, bon '• a kAbylok ellen küldendő hadcsapal ;] már mecinditatott. Koppenhágából ertesfllünk . hogy. 1 Scheele, a kői Ágyék s nemet herceg- ! »égek minisztere a dán király által el- ,, bocaátatott. A soron következő, maradandóbb vállalkozás a MAGYAR SAJTÓ, nagy folió alakban 1855-től Bécsben, majd 1857. januártól Pesten megje­lenő napilap. Meglepően eleven új­ság. Heckenast Gusztáv kiadó tulaj­donosnak nem kell szégyenkeznie irodalmi, ismeretterjesztő, kulturális tartalma miatt. Politikailag azonban erősen megalkuvó, igaz, hogy azok az évek majdnem lehetetlenné teszik a Bécsnek nem tetsző állásfoglalást. Állandó tárcarovata mai szemmel ol­vasva is figyelmet érdemel. A mai nap története címmel pedig — nyil­ván a bécsi lapok nyomán — a leg­különbözőbb külföldi eseményekkel igyekszik az olvasót megismertetni. Török János, majd Hajnik Károly a felelős szerkesztő; 1857 közepétől, „mint fődolgozótárs” Jókai veszi ke­zébe a szerkesztés nagy részét, emel­lett számos kisebb-nagyobb írást is ad a Magyar Sajtónak. Találomra ragadunk ki egy közle­ményt, amely a „Fővárosi és vidéki hírek" rovatának élén jelent meg 1857. december 4-én: ,,Véghetetlen örömünkre sejtenünk szabad, hogy nagy hazánkfia, gróf Széchenyi István lelki nyugalma ész- revehetőleg erősbül s ennek zálogául tekintjük azon örvendetes és buzdító hirt is, miszerint ő exce/lentiája sa­ját számára minden magyar hírlapot megrendeltetett." A Magyar Sajtó 1865-ben szűnik meg, ekkor azonban Jókai már az 1863-ban megindult A HON politi­kai és közgazdászati napilap szer­kesztője. Szigorúan állandósított be­osztású újság ez: a lap élén hiva­talos közlemények, gabonaárak, me­netrend, tőzsde, azután hírek. A má­sodik oldalon publicisztika „Politikai szemle" címmel, beszámoló az or­szágbírói értekezletről (ez helyettesíti a parlamenti tudósítást), bécsi lapok szemléje, esti posta. Ugyanilyen vál­tozatlan képet mutat a harmadik és a negyedik nagy folio oldal. Csak a negyediken van néha kivétel: ami­kor lapzártakor érkező „magyar táv­sürgönyt” kell közölni. Mint például ezt: „Berlin. A mai Norddeutsche Zeitung egy párizsi táviratot közöl, mely sze­rint az utóbbi helyre azon tudósítás érkezett, hogy az összes orosz had­sereg hadi-lábra lön állítva." Kissé bonyolult ez idő tájt a hírek útja. Oroszország mozgósít, ezt jelen­tik Párizsba, onnan megy tovább az értesülés Berlinbe, hogy végül meg­érkezzék Pestre . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom