Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 3. szám
SAJTÓMÜZELM Szerkesztette: JÓKAI MÓR __________________________________________________ Jókai, a regényíró közismert, azonban az újságíróról, a szerkesztőről sokkal kevesebb szó esik. Pedig alig akad korabeli újság, amelyben nevével nem találkozunk. A napilapok, folyóiratok versengtek egymással, hogy valamelyik regényét, elbeszélését közölhessék. Az alábbiakban Jókai szerkesztői működéséről adunk pillanatfelvételeket. A nevével jelzett újságok különböző irányokat képviseltek, amint a főszerkesztő politikai pályája sem mentes következetlenségektől, ellentmondásoktól. A „Jókai-lapok” ismerete nélkül mégis hiányos volna irodalmunk és sajtónk története. Időrendi sorrendben az ÉLETKÉPEK c. hetilap érdemel említést. 1843-ban indult Frankenburg Adolf szerkesztésében. Ellenzéki hangot ütött meg, hamarosan nagy olvasótáborra tett szert. Bécsben ferde szemmel figyelik népszerűségét, ezért örömmel fogadják Frankenburg ajánlatát: ha megfelelő állást kap, hajlandó lapját beszüntetni. El is helyezik a bécsi kancelláriánál, Szögyény alkancellár azonban a lap megszüntetésénél helyesebbnek véli a „megszelídítést". A lap tehát élt tovább, és 1847-ben Jókai került az élére, majd később Petőfi is társszerkesztő lett az Életképeknél, amelynek egyébként mar korábban is szorgalmas munkatársa volt. íróink, költőink legkitűnőbbjei szerepelnek a hetilap oldalain. Itt jelenik meg többek között Petőfi Karácsonykor és Arany Jánoshoz című verse, meg A nagyapa című kétrészes prózája, amelyet a szerkesztő így ajánl az olvasók figyelmébe: „...Petőfi Sándor, kinél jelenleg a népköltő szép nevezetet senki jobban meg nem érdemli, ilyféle beszélyekkel szándékozik az általa oly forrón szeretett nép erkölcsi s értelmi művelődésére hatni, miért is a valódi népbarát őt őszinte örömmel üdvöz- lendi. .." Verset ír a lapba Eötvös József, Tompa Mihály, Ábrányi Emil, Lauka Gusztáv, Kemény Zsigmond „Gyulai Pál” című regényének részletét adja át előzetes közlésre, Czuczor Gergely pedig Hunyadi című éposztöre- dékét. Könyvkritikák, színes hírrovat, színházi beszámolók, divattudósítások élénkítik az Életképeket, de a fénykor nem tart sokáig. A képes divatrovat kiszorul, az olvasók egy része — részben ezért, de talán még inkább a politikai elszíntelenedés miatt — elpártol, a következő évet a hetilap nem éli túl. megtisztelni, hogy a legigénytelenebb működését is oly nagyra becsüljük, mint a legnagyobbé t. Jókai Mór, Hajnik Károly, födolgazótárs. felelős szerkesztő.* Most rövid szerkesztés következik, a békepárti ESTI LAPOK, amely 1849. februártól Debrecenben, majd április végétől július elejéig Pesten jelenik meg. Szemben áll a Kossuth irányítása alatt működő kormánnyal, és így bizonyos mértékben a közvéleménynyel. Jókait támadások érik: miért adta nevét a laphoz. 22 Magántávirati sürgöny t a “ „Magyar Sajt«** szerkesztőségéhez. ä Elindult Becsből, april 14. d. u. 5 őr. 25 perckor. \ Érkezett Pestre, „ „ „ 6 ,, 30 „ A . C onst Itat io nnt I“ Jelenti, bon '• a kAbylok ellen küldendő hadcsapal ;] már mecinditatott. Koppenhágából ertesfllünk . hogy. 1 Scheele, a kői Ágyék s nemet herceg- ! »égek minisztere a dán király által el- ,, bocaátatott. A soron következő, maradandóbb vállalkozás a MAGYAR SAJTÓ, nagy folió alakban 1855-től Bécsben, majd 1857. januártól Pesten megjelenő napilap. Meglepően eleven újság. Heckenast Gusztáv kiadó tulajdonosnak nem kell szégyenkeznie irodalmi, ismeretterjesztő, kulturális tartalma miatt. Politikailag azonban erősen megalkuvó, igaz, hogy azok az évek majdnem lehetetlenné teszik a Bécsnek nem tetsző állásfoglalást. Állandó tárcarovata mai szemmel olvasva is figyelmet érdemel. A mai nap története címmel pedig — nyilván a bécsi lapok nyomán — a legkülönbözőbb külföldi eseményekkel igyekszik az olvasót megismertetni. Török János, majd Hajnik Károly a felelős szerkesztő; 1857 közepétől, „mint fődolgozótárs” Jókai veszi kezébe a szerkesztés nagy részét, emellett számos kisebb-nagyobb írást is ad a Magyar Sajtónak. Találomra ragadunk ki egy közleményt, amely a „Fővárosi és vidéki hírek" rovatának élén jelent meg 1857. december 4-én: ,,Véghetetlen örömünkre sejtenünk szabad, hogy nagy hazánkfia, gróf Széchenyi István lelki nyugalma ész- revehetőleg erősbül s ennek zálogául tekintjük azon örvendetes és buzdító hirt is, miszerint ő exce/lentiája saját számára minden magyar hírlapot megrendeltetett." A Magyar Sajtó 1865-ben szűnik meg, ekkor azonban Jókai már az 1863-ban megindult A HON politikai és közgazdászati napilap szerkesztője. Szigorúan állandósított beosztású újság ez: a lap élén hivatalos közlemények, gabonaárak, menetrend, tőzsde, azután hírek. A második oldalon publicisztika „Politikai szemle" címmel, beszámoló az országbírói értekezletről (ez helyettesíti a parlamenti tudósítást), bécsi lapok szemléje, esti posta. Ugyanilyen változatlan képet mutat a harmadik és a negyedik nagy folio oldal. Csak a negyediken van néha kivétel: amikor lapzártakor érkező „magyar távsürgönyt” kell közölni. Mint például ezt: „Berlin. A mai Norddeutsche Zeitung egy párizsi táviratot közöl, mely szerint az utóbbi helyre azon tudósítás érkezett, hogy az összes orosz hadsereg hadi-lábra lön állítva." Kissé bonyolult ez idő tájt a hírek útja. Oroszország mozgósít, ezt jelentik Párizsba, onnan megy tovább az értesülés Berlinbe, hogy végül megérkezzék Pestre . ..
