Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 4. szám
Egy butorszallito kocsiban Rádiózásunk jubiláris időszakához érkezett: 1924. március 15-én indult meg a kísérleti műsorsugárzás, 1925. december 1-én a rendszeres műsorszolgáltatás és 1945. május 1-én éledt újjá a háborúban elpusztult, németektől-nyilasoktól kifosztott Magyar Rádió. A legelső, kísérleti adást — zeneszámokból — a csepeli 250 wattos állomás közvetítette. A „stúdió" a Gyáli úti postakísérleti állomás udvarán álló — Reisz Henrik fuvarozótól megvásárolt — kiszolgált bútorszállitó kocsiban volt berendezve. Innét indult el a magyar rádiózás ... Hogy milyen műsorokkal? Hát például a telefonkönyv díjszabási táblázatának felolvasásával. Az első szereplők is postások voltak: a nemrégiben elhunyt Marcal János akkori technikus — különben „dalárdis- ta” — itt próbálta ki nótázásával, hogyan viszi az énekhangot az új csoda; azután Taubler Margit, az üde hangú postai gépírókisasszony, meg Molnár János postafőtiszt, akik „színészként” léptek fel Molnár Ferenc A férj bevásárol című jelenetének eljátszásával. Az első „vers” Magyari Endre postafőmérnök rádiós témájú paródiája volt, melyet a „Falu végén kurta kocsma" ihletett ... Az első hivő- és szünetjel a „Nagy Bercsényi Miklós” tilinkómotívum, az első cigánymuzsikát Rigó Jancsi és zenekara szolgáltatta, az első bejelentett előfizető: dr. Balassa László, budapesti MÁV-tisztviselő. Az imént említett postáskisasszonynak, amikor először lépett a barátságtalan „stúdióba", nyitott mikrofon előtt az csúszott ki a száján, hogy „Jaj, mérnök úr, úgy dobog a szívem!”. Két nap múlva megjött az első hallgatólevél egy győri rádióamatőrtől: „Uraim, az adás olyan jó volt, hogy még a művésznő szívdobogását is hallottam . ..” Az első botrány a Csepelen felállított új, 2 kilowattos adóval kapcsolatos kísérletezéskor történt. A vezető főmérnök nyitott mikrofonnál túl erős kifejezést használt — panaszos levelek tömege árasztotta el a postakísérleti állomást... 1925 áprilisában már egy 2 kilowattos adót helyeztek üzembe, szeptemberre pedig elkészült az első „igazi” stúdió is, a Telefonhírmondó Rákóczi úti (az Uránia mozival szembeni házban lévő) helyiségeiben, a harmadik emelet egyik háromszobás lakásából. 8X6 méteres terem volt, filcszőnyeggel, hangelnyelő függönyökkel, külön megfigyelőhelyiséggel. A december 1-én tartott hivatalos nyitó hangverseny műsora: Régi magyar dalok a XVII—XVIII, századból, Kern Aurél feldolgozásában (Molnár Imre), Liszt: Szerelmi álmok és Bartók: Allegro barbaro (Kerntier Jenő). A nagyária Donizetti Linda című operájából és Tauber: Madarak az erdőben (Sándor Erzsi). Csárda-jelenet (Hubay), Kálmán diák dala Poldini Farsangi lakodalom c. operájából (Székelyhidy Ferenc). Jegyezzünk ide néhány nevet az első évtizedekből: Szőts Ernőét, a rádiótársaság első igazgatójáét, Kern Aurélét, a művészeti tanácsadóét, Gyarmathy Sándor főrendezőét, Polgár Tiborét, a stúdió állandó zon- gorakísérőjéét és a két neves bemondóét, Scherz Edéét („Scherz bácsi”) és a később, a fasiszták által meggyilkolt, zengő hangú Radó Árpádét. És most néhány szót a magyar rádiózás újjászületéséről. Elpusztított, kifosztott adóállomások, felrobbantott antennatornyok, szétrombolt stúdiók — így érte a felszabadulás a Rádiót... A Sándor utcai székház legnagyobb stúdióját, a hatost, bomba- és három aknatalálat sújtotta. Hátsó fala beomlott, teteje csupa „belövés”. (Az ostrom alatt istállónak használták.) A másik leghasználhatóbb stúdió szintén aknát kapott. A kazánházat és a pincét víz árasztotta el. Az épület egyik szárnya szétrombolva, üvegcserepek, eldobált lőszerek, az udvaron tátongó bombatölcsér, lovak tetemei ... A műszaki berendezéseket a nácik és a nyilasok Nyugatra hurcolták, a központi erősítőberendezést szétdúlták, a hanglemeztárat kirabolták. A falakba húzott kábeleket patkányok rágták szét. Rom és pusztulás mindenütt. így festett a Rádió, amikor 1945. január 16-án, délután 2 órakor a Vörös Hadsereg első egységei beléptek a székházba. A nagykapun még ott voltak annak a páncélökölnek a nyomai, amellyel 1944. október 15- én a nyilas hordákat támogató SS- legények megostromolták a Rádió épületét. Ortutay Gyula és munkatársai irányításával az újjáépítés azonnal — január 18-án — elkezdődött, már azon a napon, amikor a főváros pesti része felszabadult. 1945 márciusában Debrecenben, az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyén ..SCHERZ BÁCSI". . . megállapodás jött létre a kormány és a Szovjetunió akkori magyarországi képviselője, Puskin követ között. A Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Rádió műsorszolgálata a műszaki előfeltételek megteremtése után meginduljon, mégpedig ellenőrzésmentesen, minden feltétel és megkötöttség nélkül. A Vörös Hadsereg nyugat felé előnyomuló egységei Pápa környékén, egy tanyán megtalálták a fasiszták által elhurcolt 20 kW-os adóállomást, és ezt azonnal a magyar kormány rendelkezésére bocsátották. Amíg ezt visszaállították és visz- szaszerelték Laki-hegyre, s amíg adócsövet szereztek, illetőleg gyártottak, előbb az 1924-es „őskori", majd egy másik — a Városház utcai Főposta épületében elhelyezett, 1,25 kW-os — adóval, s a főváros hét pontján fölszerelt utcai hangszórók közvetítésével elkezdődtek az adáskísérletek. 1945 áprilisának második felében már mikrofonpróbát tartanak a Sándor utcában, sőt az egyetlen megA LEGENDÁS RÁDIÖBEMONDÖK: ÉS RADO ÁRPÁD 38
