Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
-------------------------------------------------------------------------------------tís.i ww' KILENCMILLIÓ BÉLYEG Hivatalosan több mint négy évtizedes múltra tekinthet vissza a bélyegmúzeum, de sokkal régebbi a története. 1878 óta ugyanis a Nemzetközi Postaegyesülés (UPU) tagországai elhatározták, hogy kölcsönösen eljuttatják egymásnak valamennyi hivatalos bélyegkiadványuk, postai értékcikkük egy-egy példányát. Hazánk 1878 óta tagja ennek a nemzetközi szervezetnek, ezért évtizedeken keresztül gyűltek a magyar posta címére érkezett bélyegek a világ minden országából, de ezek csak postai ügyiratok mellékletei voltak, s irattárak mélyén rejtőztek. Az első magyar bélyegekből a posta csak néhány sérült példánnyal rendelkezett. 1915-ben Poppovits Mirkó budapesti bélyeggyűjtő, aki már évtizedek óta több nemzetközi bélyegkiállításon nagy sikerrel szerepelt bélyeggyűjteményével, speciális magyar gyűjteményét eladta a magyar postának. 1922- ben pedig teljes gyűjteményét az államra hagyományozta azzal a céllal, hogy egy létesítendő bélyegmúzeum alapjait teremtsék meg. önálló bélyegmúzeumról ekkor még nem lehetett sehol sem beszélni, ezért csaknem egy évtizedbe került, amíg 1930. április 28-án megnyitották a bélyegmúzeumot. Az első magyar bélyegmúzeum tíz év alatt „kinőtte” kereteit, s a már 90 000 darabra növekedett gyűjteményt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mai épületébe helyezték el. 1940 végén került sor a második ünnepélyes megnyitóra. Alig egy esztendeig tartott nyitva a múzeum, mert a háborús veszély miatt a gyűjteményt biztonságba helyezték. 1948. január 24-én harmadszor nyitották meg a budapesti bélyegmúzeumot, s tulajdonképpen az akkori rendszerezéssel vált igazán múzeummá. Néhány esztendővel ezelőtt a teljes gyűjtemény már elérte a 9 millió darabot, s 170 000 darab szerepelt az állandó kiállítási tablókban. Amikor 1972 végén újra megnyílt a múzeum, a 9 millió darabból csaknem 200 000 található a legkorszerűbb fémszekrényekben és tárolókban. Köztük különleges bélyeg-világritkaságok is vannak. A román posta sem rendelkezik például az úgynevezett moldvai ökörfejes bélyegekkel, amelyek a budapesti múzeumban láthatók. Brit-Guyana 1856-os kiadású 4 centes bélyegét a látogatók éppúgy megcsodálhatják, mint Toscana 1860- as kiadású 3 lírás használt és használatlan bélyegeit, Hawaii 1851-ben megjelent 5 és 13 centes bélyegét. A híres Mauritiusok közül az 1859-es évi 5 és 13 centes bélyeg látható. Bár Magyarország területén hivatalosan csak 1850 óta használtak — kezdetben osztrák, 1867-től közös kiadású bélyegeket, s az első „igazi” önálló magyar bélyegek csak 1871-ben kerültek forgalomba, először kőnyomatos nyomdai eljárással készítve, a budapesti bélyegmúzeumban ma a látogatók megtekinthetik azt az 1848- ban rajzolt magyar bélyegtervet, amelyet Kossuth Lajos kezdeményezésére Than Mór festőművész készített, de a szabadságharc elbukása miatt már nem kerülhetett kivitelre. A múzeum legféltettebb kincsei közé tartoznak a legrégibb magyar bélyeg- és egyéb postai emlékek is. Itt látható a jelenleg legrégebbinek tekintett, postai úton 1752-ben továbbított magyarországi levél is, amelyet az akkori Nagyszombatról küldtek. Nemcsak a legelső — klasszikus — magyar bélyegek ritka példányai szerepelnek a múzeum gyűjteményében, hanem a tudományos munkatársak több évtizedes kutatómunkája nyomán elkészültek néhány régi magyar bélyegnek úgynevezett ívrekonstrukciói is. (A bélyegeket ugyanis ki- sebb-nagyobb példányszámot tartalmazó ívekben készíti a nyomda, s azután „fogazzák”, szaknyelven: perforálják.) Ilyen ívrekonstrukciók nemegyszer egy teljes emberélet időtartamát is igénybe veszik, s ezért is minősül világritkaságnak az olyan közülük, mint pl. az egyik magyar kőnyomatos bélyeg 100-as ívének 85 darabot tartalmazó rekonstrukciója, ahol minden egyes bélyegtípus a maga helyén szerepel. Láthatók ezenkívül a különféle nyomási rendellenességek gyűjteményei is: hosszú lenne itt felsorolni a nagy értékű ritkaságokat, ahol vagy a bélyegkép került fordított állásban néhány példányra, vagy a felülnyomás során az eredetitől eltérő névértéket nyomtak egy teljes ív bélyegeire stb. PÉNTEK GYULA 31 |»o' Havaiul a I?
