Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 1. szám

Kecskemétről - hála a Petőfi-versnek - sokan hallották azt, hogy „hírős város". Ám, hogy miről is hires, azt már kevesebben tudják. A város érdemeinek felsorolása — általában - a barackkal kezdődik, és azzal is végződik. E véleményben mégis van igazság. A kecskeméti határ egykor reménytelen futóhomokján - a város népe, élén Mathiász Jánossal, olyan gyümölcskultúrát teremtett, amelynek barackillatú hírét az ország határain túl is ismerik.

„Kecskemét - írja Németh László - a diadalmas belterjesség, a homokból tüzes és illatos minőséget csikaró munka és lelemény jelképe a szememben ..."

Ez a futóhomok, amely néhány évtizede szőlők és gyümölcsösök tengereként öleli körül Kecskemétet, nem minden időben volt ilyen kegyes a városhoz. Volt idő, amikor ez az ölelés - fojtogatás volt.

Itt született és itt temették el Katona Józsefet, akinek sírfeliratát Gyulai fogalmazta meg. A legnagyobb csapás érte, mely költőt sújthat, a meg nem hallgatás, és elnémulás. Katona szülőháza ma emlékmúzeum. Már az édesapja is tipikus reformkori jelenség: takácsmester létére konyít a latin nyelvhez, kedveli az irodalmat, maga is verselget, ezen kívül ezermester és zenebarát.

A múzeumban őrzik az egykori „ordinarius fiscalis" Katona irodájának néhány bútordarabját. Zord íróasztal, rézcsengő, gyertyatartó és kalamáris. A falon pipatórium. Meghalt, alig 40 éves fejjel. Szavai belevesztek a futóhomokba.

Ez történt a város egy másik fiával, Mura- közy Jánossal (1824-1892) is. Élete valóságos regény. Hegedűs Géza meg is írta. Jókai - barátságuk még a Kecskeméti Jogakadémián kezdődött - nem egy hősét a legendás erejű, virtuóz módon lovagló, vívó barátról mintázta, aki viszonzásul a Tengerszemű hölgyet festette meg. A szabadság-jiadLi*.

MEZŐ - YARüSS t BAY LAKOZÓ MOLN ÁR

‘ BM»ku Ctéhm Mrrkrv Wú l'rtíaknta tanti**«»

Sy?* . Mmkt $ «d

ţtm *M*r*rt teW utk. * lW.

*** V«****m »'*** ***** e»' tert»mitem «taten «V« tepr» * *,

rM *«**$», ki»

*•*****

íffj - Sitm *&***#$«**«m**^*»**.•

'kM * '*"*“•* * "** ***“

t szabados mmm

ctímu iisraiH, i HK u».1

mn-wwna w«

*. MAArr »4M. IwKf «■>»

** * --- m <> «pre» te*

arluf UwfuA. KmfwkntijaNKi. te

Céhlevél

harcban 400 főnyi szabadcsapata élén harcolt, majd - Jókaival együtt - Tardonán bujdosott, végül külföldre menekült.

Ügyvédi oklevele volt, de a festészet érdekelte. Bécsben, Münchenben képezte magát, s ekkor barátkozott össze Than Mórral, Lotz

Károllyal és Markó Andrással. S amikor már nyitva előtte az út a Parnasszusra, hazajön Kecskemétre. Városi tanácsnok lesz. A festészet csupán úri passzióvá degradálódik.- Kecskeméten, - írja Erdei Ferenc a FutóKecskemét, városháza

(Lechner Ödön és Pártos Gyula terve, 1892.) Katona Józset szülőháza

9