Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
Somogyi József: Martinász (Dunaújváros) Medgyessy Ferenc: Jelky András (Baja) 11. Lajos páncélöltözete (Becs) lenne, az elporladt csontú katonák mai mementója. S alig jut időnk a Mezőföld hajlatokkal enyhén fésült képén pihentetni szemünk, mely oly ismerős Németh László regényeiből, színdarabjaiból - feltűnik füstölgő kéményerdejével a kétezer éves római Intercisa helyére települt Dunaújváros. II. Lajos is itt táborozott Mohács felé menet. Emlékét őrzi Táborszállás neve. A Dunai Vasmű 570 hold szántóföldre épült, s a komplex nehézipari üzem igazolja az elképzelést, érdemes volt új nehézipari bázist létrehozni a hagyományos északmagyarországiak: Ózd és Diósgyőr meg a Duna menti Csepel mellé. S milyen békésen fémek meg egymás mellett Intercisa emlékei - a rómaiak ezres létszámú helyőrséget állomásoztattak itt, a legénységet Szíriából toborozták - a Penteléből születő iparváros építőinek történeteivel. Ezeket az első építőkkel érkezett muzeológus, Dobos Ilona gyűjtötte össze a Szegényember vízzel főz című, életrajzi vallomásgyűjteménybe. A Duna másik partjának életrajza Petőfi verseiből olvasható ki. „Ideát" is járt a költő, Pen- telén éppenséggel didergő vándorszínészként. Űtban a székes- fehérvári társulattól Kecskemétre, Jókai Mórhoz, pápai diáktársához. De költészetének hazája a Duna másik partja, az alföldi. Dunavecse meg Szalk- szentmárton, ahol 113 Petőfi-vers született. Kövessük tovább, a másik parton, II. Lajos lassú-keserves útját. Amikor Tolnára ért a király — ahová már 1518-ban hívott össze országgyűlést -, egy hétig vesztegelni kényszerült. Űj országgyűlésre hiába várta az ország nagyjait. így megindult a király Szekszárd felé, itt aludt utoljára kőépületben. Seregéhez a város száz lovasból álló bandériuma csatlakozott. Szekszárd ma történelmi borvidék székhelye, a Sárköz fővárosa, a gemenei természetvédelmi körzet gondozója. Babits Mihály, Szekszárd szülötte igy emlékezik a régi szüretekre : ,,... a szekszárdi kadarka- szüret képe nem a múlandóság érzését hozza nekem... Mert hiába csúszik ki alólam a hegy. az csak olyan, mint a szédülés, igazában most is csak azon a hegyen állok, ez a szüret talán folyton tart azóta ... Gyermekkorom édenét élesebben látom magam előtt, mint azokat a helyeket, ahol tegnap jártam ..." Legalább ennyire a tájhoz kötődött Liszt Ferenc, ki választott városának tartotta Szekszárdot. A Tolna megyei kisváros volt az első zenekedvelő helység az országban, ahol a világjáró Liszt hangversenyezett. Ezt írta a zeneköltő egyik levelében Festetics Leónak: „Ahogy én már Augusz- nak is megmondottam, máshol mindenütt a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok." Augusz Antalit, Tolna megye reformkori alispánját, negyven évig 15
