Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

1882. évi nagy könyvművészeti kiállítás, majd az 1884. évi öt- vösműkiállítás tudományos előkészítésében és megrendezésében, Pulszky Károllyal és Moliniez Emillel együtt közreműködik az ebből az alkalomból megjelent "Az ötvösség remekei" c. díszmun­ka megírásában. Az igazi publikációs lehetőséget azonban számára is az 1885-ben megindult "Művészi Ipar" biztosította. Az 1890-es szerkesztő­krízisig pusztán munkatársa a lapnak, ettől kezdve már mint szerkesztőtárs működik közre. Irodalmi tevékenysége igen sokré­tű: tanulmányt, kiállítási kritikát, könyvrecenziót, úti beszá­molót és az iparművészet helyzetét feltáró kultúrpolitikai cik­keket ír. Radisicsnél az élő szó és az írás mindig szinkronban van. írásaiban voltaképpen kultúrpolitikai, gyakorlati célkitű­zések vezérlik. Ez vonatkozik történelmi, szaktörténeti tárgyú munkáira egyaránt. Bár a gyűjtemény, a múzeum anyagának szinte teljes feldolgozatlansága miatt bármelyik anyag, illetve tárgy- csoport feldolgozását, publikálását végezhetné - vagyis témát bőségesen találna -,tudományos munkásságát nem egyéni ambíciói, hanem a szakma sürgető szükségletei határozzák meg. A vidéki kiállításokat is figyelemmel kísérte. Nemcsak azért, mert a helytörténeti, művelődési, művészeti kultúra megnyilatkozásait láthatta bennük, hanem azért is, hogy figyelemmel kövesse a felbukkanó, kiemelkedő műtárgyakat és azokat megszerezze a mú­zeumnak, mert ekkor már - a XIX. század 70-es, 80-as éveiben - hazánkban is megjelentek a külföldi»elsősorban nyugati műtárgy­gyűjtők, akik olcsó pénzen összevásárolták a magyar múlt szá­mos kiemelkedő kultúrtörténeti és művészeti emlékeit. A vidéken szinte évről évre rendezett régészeti kiállítások a kallódó magyar műkincseik eddig nem látott mennyiségét hozták felszínre. Különösen az ország északi részén, a felvidéki bá­nyavárosok egyházi kincstáraiból előkerült klenódiumok és para- mentumok hívták magukra a szakértők, köztük Radisics figyelmét. Az 1889. évi zólyomi régészeti kiállítás példáját említhetjük meg elsősorban. A kiállításon a besztercebányai,zólyomi, úrvöl­gyi stb. plébániák kelyhei, cibóriurnái és kazulái érdemeltek elsősorban figyelmet és hasonlóképpen a Zólyom megyei evangéli­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom