Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
1882. évi nagy könyvművészeti kiállítás, majd az 1884. évi öt- vösműkiállítás tudományos előkészítésében és megrendezésében, Pulszky Károllyal és Moliniez Emillel együtt közreműködik az ebből az alkalomból megjelent "Az ötvösség remekei" c. díszmunka megírásában. Az igazi publikációs lehetőséget azonban számára is az 1885-ben megindult "Művészi Ipar" biztosította. Az 1890-es szerkesztőkrízisig pusztán munkatársa a lapnak, ettől kezdve már mint szerkesztőtárs működik közre. Irodalmi tevékenysége igen sokrétű: tanulmányt, kiállítási kritikát, könyvrecenziót, úti beszámolót és az iparművészet helyzetét feltáró kultúrpolitikai cikkeket ír. Radisicsnél az élő szó és az írás mindig szinkronban van. írásaiban voltaképpen kultúrpolitikai, gyakorlati célkitűzések vezérlik. Ez vonatkozik történelmi, szaktörténeti tárgyú munkáira egyaránt. Bár a gyűjtemény, a múzeum anyagának szinte teljes feldolgozatlansága miatt bármelyik anyag, illetve tárgy- csoport feldolgozását, publikálását végezhetné - vagyis témát bőségesen találna -,tudományos munkásságát nem egyéni ambíciói, hanem a szakma sürgető szükségletei határozzák meg. A vidéki kiállításokat is figyelemmel kísérte. Nemcsak azért, mert a helytörténeti, művelődési, művészeti kultúra megnyilatkozásait láthatta bennük, hanem azért is, hogy figyelemmel kövesse a felbukkanó, kiemelkedő műtárgyakat és azokat megszerezze a múzeumnak, mert ekkor már - a XIX. század 70-es, 80-as éveiben - hazánkban is megjelentek a külföldi»elsősorban nyugati műtárgygyűjtők, akik olcsó pénzen összevásárolták a magyar múlt számos kiemelkedő kultúrtörténeti és művészeti emlékeit. A vidéken szinte évről évre rendezett régészeti kiállítások a kallódó magyar műkincseik eddig nem látott mennyiségét hozták felszínre. Különösen az ország északi részén, a felvidéki bányavárosok egyházi kincstáraiból előkerült klenódiumok és para- mentumok hívták magukra a szakértők, köztük Radisics figyelmét. Az 1889. évi zólyomi régészeti kiállítás példáját említhetjük meg elsősorban. A kiállításon a besztercebányai,zólyomi, úrvölgyi stb. plébániák kelyhei, cibóriurnái és kazulái érdemeltek elsősorban figyelmet és hasonlóképpen a Zólyom megyei evangéli29