Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
nak tűnhet az intézmény. Azonban, míg más esetben ellenfelei és hívei egyaránt vannak a múzeumok, könyvtárak és levéltárak szervezeti összefogásának, addig a tudománytörténeti múzeumok helyzetével tisztában levő szakemberek előtt nem lehet kétséges a szoros együttműködés szükségessége, illetve a teljes szervezeti egység, ez pedig megköveteli a gyűjtemények egységét is. Bátran kimondhatjuk tehát, hogy az orvos- és gyógyszerésztörténet lényegében "múzeumi tudomány", hiszen vizsgálati anyaga nagyrészt a múzeumokban - nálunk a mi szakmúzeumunkban - található. + + + Az orvostörténeti múzeumügy fejlődése tulajdonképpen két úton haladt. Az egyik út: amikor az oktatás szolgálatában álló demonstrációs tárgyakat "egyetemi intézeti múzeumokban" gyűjtik össze, tárolják. Hazánkban ennek már a XVIII, században a budai és a pesti egyetemen - sőt részben már Nagyszombatban is - nyomára bukkanunk. Idők folyamán mind több hagyaték kerül ezekbe a "házi múzeumokba" s belőlük - az egyetem működésének melléktermékeként - lassan megszületik az "egyetemi múzeumi gyűjtemény". Ez nálunk valódi orvostörténeti múzeummá sohasem tudott átalakulni, mint Bécsben vagy Koppenhágában az ottani gyűjtemények. Az orvostörténeti múzeumok keletkezésének másik útja: amikor múzeumi szándékkal és jelleggel hoznak létre intézményt, mint Angliában a Wellcome Intézetet, vagy nálunk a mi Semmelweis Orvostörténeti Múzeumunkat.Ilyen alapításokra azonban csak a XIX. és XX. század fordulóján került sor. Nem tudjuk, hogy mennyiben hatott külföldi példa az orvosegyesületi Orvostörténelmi Múzeum (I905) és a gyógyszerészegyleti Gyógyszerészi Múzeum (I9O6) létesítésére. Tény, hogy a világ legjelentősebb hasonló intézete, az előbb már említett londoni Wellcome Historical Medical Museum and Library is 1905-ben jött létre. Ma már igen jelentős orvos- és gyógyszerésztörténeti múzeumi és könyvtári gyűjtemények találhatók az Egyesült Államok29
