Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11.12. szám
mJTúzEUMi JhiLivíim dagógiai Évnyitó alkalmából. A színes, játékos - A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállításhoz kapcsolódó - interaktív programot (Babahalom a lomban. Valóban?) Joó Emese múzeumpedagógus és Szojka Emese muzeológus közösen dolgozta ki. Nemzetközi kapcsolatok „Nekünk ma Berlin a mi Párizsunk" Magyar művészek Berlin-élményei 1900-1933 Rendező: Petőfi Irodalmi Múzeum Budapest, november 2. - december 15. Berlin, november 15. - január 18. Magyar Nagykövetség kiállítóterme Unter den Linden 76 10117 Berlin A19. század második felétől megnőtt a berlini egyetemen tanuló magyar diákok száma: mások mellett Alexander Bemát, Hatvány Lajos, Lukács Görgy, Balázs Béla látogatták a századfordulón az egyetemet. De nemcsak az egyetem jelentett vonzerőt, hanem maga a város is, ekkor már az európai modern kultúra egyik fellegvára, gondoljunk csak Max Reinhardt és Otto Brahm újító színházára, a korai expresszionista törekvésekre, vagy Georg Simmel munkásságára. A magyar diákok mellett írók, többek között Jókai Mór, Bródy Sándor, művészek, mint Hatvány Ferenc, tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig Berlinben, tudósítva a hazai közönséget a birodalmi főváros kulturális, társadalmi életéről. A manapság köztudatban élő Berlin-kép, elsősorban a weimari köztársaság Berlinjének kultúrájához kötődik. Egy modern metropolisz, amerikaias tömegkultúrával, az európai avantgarde központja, vagy ahogyan Márai Sándor nevezte: „egyetlen nagy laboratórium". Márai Sándor berlini tartózkodása alatt számos cikkben tudósított felvidéki lapokat Berlin mindennapi életéről - visszaemlékezésében plasztikus képet festett a kísérletező, önmagát kereső, művészeket és idegeneket egyaránt vonzó, modern városról. Az 1919 és 1933 közötti időszakban Berlin a magyar emigráció meghatározó helyévé vált. Nemcsak Balázs Béla, vagy Lukács Görgy, Berény Róbert és Péri László élt és alkotott itt, hanem számos tudományos illetve művészi karrier is innen indult el. Mivel azonban pontosan ez a korszak ismert, az ezt megelőző évek, évtizedek kapcsolatai Budapest és Berlin között háttérbe szorultak, s ezidáig alig kutatottak. A Petőfi Irodalmi Múzeum által készített kiállításon naplók, korabeli újságcikkek, irodalmi alkotások, dokumentumok és tárgyak segítenek majd azoknak a startégiáknak a felvázolásában, melyeknek segítségével a magyar művészek megpróbáltak Berlinben otthonra találni, s melyek szerepet játszottak az egyes alkotók „Berlin-képének" keletkezésében és kommunikálásában. A kiállítás megrajzolja a magyar művészek Berlin-topográfiáját is, melyben a Nürnberg kávéház, a Gleisdreieck, Herwarth Walden Sturm-galériája - itt most csak néhány példát említve - fontos szerepet kap majd. A Batthyány-kiállítás Bécsben 200 éve született az első magyar miniszterelnök Rendkívül impozáns és gazdag kiállítást szervezett az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a bécsi Collegium Hungaricum a Budapesti Történeti Múzeummal és az Osztrák Állami Levéltárral közösen. A mintegy százhetven eredeti okmányt, festményt és használati tárgyat bemutató kiállítás hétfőtől tekinthető meg a levéltár Bécs belvárosában található évszázados épületében, amelynek eredeti állapotban megőrzött terme illő hangulati aláfestést nyújt a tárlathoz. (Az épület ad otthont a Habsburgbirodalom központi anyagainak.) Batthyány Lajost az 1948-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kötél általi halálra ítélte az osztrák császári hatalom. Az ítéletet golyó általi halálra módosították: az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét 1849. október 6-án végezték ki. Az államférfiú életének mintegy a felét Bécsben töltötte, ott is nevelkedett - és sorsáról is ott döntöttek. A „Törvénytisztelő felségáruló" címet viselő bécsi kiállítás anyaga részben a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből származik - mintegy százhúsz darab -, részben az osztrák levéltár archívumából. Az eredeti dokumentumok, levelek, festmények, tárgyak és fegyverek nem csupán Batthyány Lajos kiemelkedő személyiségét és tragikus sorsát mutatják be, hanem egyúttal felelevenítik a reformkor jellegzetes történelmi időszakát és az 1948-49-es események főbb mozzanatait is. Egyebek között látható a miniszterelnök halálos ítéletét kimondó határozat eredeti példánya (rajta Haynau aláírásával), a bírósági tárgyalás iratai és fedőlapjai, a hadbíróság szavazati jegyzőkönyve és a kivégzésről szóló igazoló jelentés: ezek az okmányok az osztrák levéltárból valók. Megtekinthető Barabás Miklósnak a grófról 1847-ben készült eredeti festménye, akárcsak az a kis szelence, amelyben a miniszterelnök priccséből származó fadarabokat őrizték a hívei (a szilánkok Batthyány öngyilkossági kísérlete közben lettek véresek). A tárlat elemei, között van az áprilisi törvények eredeti, V. Ferdinánd király és a kormányfő aláírását viselő példánya, illetve több minisztertanácsi jegyzőkönyv. Ugyancsak kiállításra került az államférfiú cellájában használt börtönlámpás, valamint számos, a korra jellemző ipari- és műtárgy, lobogó és nemzetőri egyenruha. 218
