Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
<m5TúZEUMI JfylRLEVÉLJ© A kötetben a szerző nyomon követi a kunok eredetét és útját a Kárpát-medencéig, majd bemutatja a csójosi, a balotai, a kígyóspusztai, az inokai és debeák-szarkási leleteket. A „Kincsek és kérdések" fejezetben a fehértói, a bodoglári leleteket ismerteti. A „Katalógusban” a sírleletek és a kincsleletek ismertetésére kerül sor. Kis-ötvös lexikonnal és irodalom- és képjegyzékkel zárul a kötet. „Egy ember, akit eddig még nem ismertünk" A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Szerk.: E. Csorba Csilla. Kiad.: Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp„ 219 p. ill. A múzeum Jókai gyűjteményének katalógusának első részében az író kéziratait dolgozta fel Parragi Márta. Ebben a fejezetben megtalálható Jókai Már valamennyi, a gyűjteményükben megtalálható levele, - kiemelten a jubileumi üdvözletek - műve, okirata, függetlenül attól, mikor került a múzeum kézirattárába. Még napjainkban is kerülnek elő elveszettnek hitt kéziratok, levelek, hivatalos iratok is. A gyűjteményben található elbeszélései többnyire 1850-1870 között íródtak. Az író verseivel, cikkeivel és a hozzáírt levelekkel együtt kb. 5. 000 fólió a PIM Jókai Gyűjteménye. A második részben található Ladányi József összeállítása Jókai képzőművészeti alkotásainak jegyzékéről. Köztudott volt, hogy Jókai gyerekkorától rajzolt. Közel ötven évig magánál hordott vázlatfüzetekbe örökítette meg élményit, családtagok portréját, vagy számára kedves tájakat. Emellett jelentősek a használati tárgyként is kezelt faragványai, akvarelljei, grafikái. A katalógusban a múzeum képzőművészeti gyűjteményében meglévő rajzok, akvarellek, olajfestmények, szobrok, faragványok adatai szerepelnek. E. Csorba Csilla a kötet utolsó részében Jókai Mórról készült képzőművészeti alkotásokat vette számba. Az íróról készült művek kronologikus sorrendben követik egymást, a munkák készülésének időpontját véve figyelembe. A többé-kevésbé tartható időrendben a csoportképeket, eseményeket ábrázoló lapokat, szobrokat, érmeket is bevonták. A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen Tudományos konferencia a Gödöllői Városi Múzeumban 2004. június 10-11. Szerk.: Őriné Nagy Cecília. Kiad.: Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2006. 227 p. ill. (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Sorozatszerkesztő: G. Merva Mária) A gödöllői művésztelep megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a Gödöllői Városi Múzeum és a budapesti Iparművészeti Múzeum 2001-ben három részből álló nagyszabású kiállítást rendezett. A kiállításokon az érdeklődők megismerkedhettek a művésztelep tagjainak életmódjával, iparművészeti tervezéseikkel, faldíszítő művészetükkel, grafikai illusztrációs munkáikkal és történelmi mitológiai tárgyú műveikkel. 2003 tavaszán ugyancsak az évfordulóhoz kapcsolódva önálló kiállításon mutatták be a művésztelephez kapcsolható szobrászati alkotásokat. A művésztelep tevékenységét átfogóan bemutató kiállításokon néhány népművészeti témájú alkotás is szerepelt, azonban csak utalásszerűén. A kiállítást megelőző kutatások is bizonyították, hogy a népművészeti inspiráció egészen különleges és kiemelt szerepet játszott a gödöllőiek munkásságában. Ennek bemutatására vállalkoztak a múzeum munkatársai, - Őriné Nagy Cecília, Lábadi Károly ésNagy Veronika kurátorok-amikor 2004-ben, „...csak néztem és gyönyörködtem”. Népművészet a gödöllői művésztelepen” című kiállítást megrendezték. A kiállításhoz tudományos konferencia is kapcsolódott, ennek előadásai szerepelnek a kötetben. Néprajzkutatók, művészettörténészek, zenetörténészek, irodalomtörténészek vizsgálták a népművészetnek a magas művészetben és különösen a gödöllőiek művészetében betöltött szerepét a 19-20. század fordulóján. Az egyes tanulmányokban olvashatunk a fenti korszakban az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről, a népi életkép hagyományáról a magyar festészetben, a viseletsorozatok hagyományáról. Több írás is foglalkozik a népművészet hatásáról és jelenlétéről a polgári életben, a háziiparban, a gödöllői művésztelep alkotásaiban és a játéktervezésben. Ugyancsak olvashatunk a századforduló népzenei gyűjtéséről és kutatásáról, a gödöllőiek népművészeti kulturmissziójáról. Az utolsó tanulmány szerzője („Hatás és jelenlét” címmel) számba vette, hogy a gödöllői művészek milyen helyet foglalnak el a Néprajzi Múzeum gyűjteményében, kiállításaikon milyen jellegű tárgyak, képző- és iparművészeti alkotásaik szerepelnek, mely gyűjteményekben kereshetjük a gödöllőiek munkáit? A kötet végén megtaláljuk az írások angol nyelvű összefoglalóját. Plasztik müvek. Alternatív műanyagtörténet a celluloid könyvtáblától a felfújható fotelig. Szerk.: Fejős Zoltán és Frazon Zsófia. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp„ 2006. 165 p. ill. (MaDok-füzetek 4.) A MaDok-füzetek negyedik számának főszereplői műanyag tárgyak, használóik és azok történetei. E három pilléren nyugszik a kötet, amelybe a Néprajzi Múzeum „Hozzon nekünk 1 tárgyat” felhívására beérkezett hétköznapi műanyag tárgyakból és a hozzájuk fűződő történetekből válogattak a szerkesztők. 2005 nyarától 2006 februárjáig több mint 1300 tárgyat kaptak, ezekhez kapcsolódtak a személyes történetek, majd a kommentárok. A felhívást a múzeum műanyag kiállításának anyaggyűjtéséhez tették közzé abban a reményben, hogy a tárgyak és a személyes emlékek történetének összekapcsolása a jelenkor vagy 319
