Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
(s^^Túzeumi Hírlevél J© rajzi konferenciáról, a Visegrádon zajló régészeti ásatásról és az Ipolyszalkán létrehozott tájházról. A „Nemzetközi kapcsolatok” rovata foglalkozik a szombathelyi Savaria Múzeumban rendezett „Kerámia-égetett idill” című nemzetközi vándorkiállításról. A hazai kiállítások ismertetései ezúttal a Magyar Mezőgazdasági Múzeum „Gyermekvilág” kiállításáról, a Néprajzi Múzeum időszaki kiállításáról (Huszka József, a rajzoló gyűjtő 1854-1934), a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállításáról, a Bihari Múzeum állandó kiállításáról, Lentiben, a „Göcsej kincsei, az erdő és a fa" című erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti kiállításról szólnak. Megemlékezést olvashatunk Kretzoi Miklósról, a hazai és nemzetközi őslénytankutatóról és Batári Ferenc művészettörténészről. Éri István méltatja Trogmayer Ottó nemrég megjelent régészeti olvasókönyvét, majd a Pulszky Társaság és a „Museum, hu” híreivel zárul a lap. Magyar múzeumok 2005/4. A Szépművészeti Múzeum 2006-ban ünnepli alapításának századik évfordulóját. A folyóirat téli számában az egyes szerzők nagy teret szentelnek a múzeum múltjának, jelenének és jövőbeli terveinek a bemutatására. Interjút olvashatunk a múzeum főigazgatójával, amelyben szó kerül az állandó és az időszaki kiállításaikról, az épülettel és a gyűjteménnyel kapcsolatos terveikről. Ugyancsak a Műhely rovatban Néray Katalin, a Ludwig Múzeum vezetője, gondolatait foglalja össze múzeumi identitásról, gyűjtésről, a kortárs művészet helyzetéről. A Budavári Palotából 2005-ben a Millenniumi Városközpontba átköltöző múzeum neve mellé a Kortárs Művészeti Múzeum is társult. Ez új feladatokkal is bővítve tevékenységüket, a kortárs művészet értelmezésével és a közönség számára történő közvetítésével kapcsolatban, különös tekintettel a múzeumpedagógiai munkára, a kurátorok továbbképzésére, a muzeológus-képzésben való részvételre. A „Visszatekintés" rovatban olvashatunk az erdélyi, hányatott sorsú Kalotaszegi Múzeumról. A történelem és a politika viharai rengeteg kárt okoztak a gyűjteménynek, a II. világháború utáni években a múzeumot megszüntették, gyűjteménye szétszóródott. 1995-ben Bánffyhunyadon felavatták a Ravasz László emlékházat és benne a Kós Karoly emlékszobát. Kalotaszeg ünnepnapjai közé tartozott az új intézmény létesítése, mely talán lehetőséget kínál arra is, hogy a még fellelhető néprajzi kincseket egybegyűjtse, és a jövő nemzedék számára megőrizzék. Ugyancsak itt kerül szó a 150 éves Múzeumkertről, a kert kialakításának történetéről, végleges alakjáról és az utolsó nagy kertészeti rendezéséről. Jelenleg a Múzeumkert arra vár, hogy az elhúzódó múzeumi rekonstrukció befejeztével a felvonulási területből ismét rendezett parkká váljon. A „Számvetés"-re ezúttal a pécsi ókeresztény temető legújabban feltárt sírépítményei, a vajai várkastély és a Vay Ádám Múzeum, a krasznahorakváraljai Andrássy-mauzóleum és a budapesti Magyar Népi Iparművészeti Múzeum kapcsán kerítettek sort a szerzők. A „Nemzetközi kapcsolatok" ismét a Szépművészeti Múzeumról szólnak, külföldi szakemberek értékelik a múzeumot és szó van az intézmény külföldi kapcsolatairól. Az aktuális kiállítás-ismertetőkből az olvasók megismerhetik a Budapesti Történeti Múzeum, Habsburg Mária, Mohács özvegye-, a Néprajzi Múzeum Ecuador ősi művészete-, a Magyar Nemzeti Múzeum legutóbbi plakát- és a Mai Manó fotókiállítását A Könyv és folyóiratszemlében ismét olvashatunk Ébli Gábor: Az antropologizált múzeum című kötetéről, az őskoros kutatók konferencia kötetéről és az angol Museums Journal folyóirat legutóbbi számáról. A Hansági Múzeum évkönyve 4. 2003-2004. Szerk.: Szentkuti Károly. Kiad.: Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár, 2005. 153 p. ill. Az évkönyvben a Hansági Múzeum 2003-2004 évi tevékenységéről olvashatunk. Elsőként Szentkuti Károly múzeumigazgató foglalja össze az intézmény különböző részlegeinek (régészet, néprajz, képző- és iparművészet, történeti muzeológia, helytörténeti, könyvtár, restaurálás, közművelődés) munkáját. Ugyancsak felsorolja a munkatársak tudományos publikációit, a múzeum rendezvényeit és nemzetközi kapcsolatait. Ászt Ágnes újabb régészeti kutatások eredményeit mutatja be, amelyek Mosonszentjános-Kavicsbánya területéről származnak, Enzsöl Imre helytörténész írásában pedig Lucsony községnek, a római időkig visszanyúló történetéről olvashatunk. Székely Zoltán művészettörténész egy motívum vándorlását követte nyomon az osztrák-magyar biedermeier festészetben. Városi Agnes: „Olvasószemmel lövik le az ullant - a boszorkány elpusztítási módja a fertőendrédi néphitben” című tanulmányában összefoglalja a boszorkányok elpusztításának mikéntjéről, a boszorkány-perekről és a recens hiedelemanyagból gyűjtött néprajzi kutatásait. Szentkuti Károly megemlékezik Mosonmagyaróváron, 1945. november 24-én tartott országgyűlési választásokról. Táblázatban mutatja be a választási eredményeket a helyi jelöltek szereplését, majd elemzi a választási eredményeket a megyén belül, összeveti a pártok szereplését a három nagyvárosban (Mosonmagyaróvár, Győr és Sopron) elemzi az okokat jobb- és a baloldali pártok egyes helyeken való előretörésénél, illetve lemaradásánál. Thullner István megemlékezik Mosonmagyaróvár szülöttjéről, Kumpf Antal fotográfusról, aki nemcsak egyszerű kortárs-tanúként, hanem nagyon is tudatos fényképező művészemberként örökítette meg a város fejlődését, az utcákon zajló történeteket. 173