Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

-Múzeumi Hírlevél hatalmas magyar tengerészettörténeti gyűjteményét, melyből még abban az évben állandó kiállítás nyílt a városháza alagsorában. 1992-ben a város támogatásával dr. Borhy Lász­ló régész, egyetemi docens vezetésével megindultak a feltárások a római kori Brigetio polgárvárosában, a Komárom/Szőny-Vásártéren. Az ásatások során előkerült értékes leletanyag és elsősorban a falfest­mények, melyeket ifjú Bóna István, a Képzőművészeti Főiskola tanára és tanítványai tártak fel és kezdtek restaurálni, ösztönözték a város elöljáróit, hogy újabb állandó kiállító helyet biztosítsanak számunkra. 1995-ben a múzeum megkapta használatra a Kele­men László utca 22. szám alatti, egykori pénzügyőri laktanya impozáns épülettömbjét és az utcafronti helyiségek felújítása is megtörtént a város jóvoltá­ból. 1996. április 28-án nyílt meg a „Római kori freskók és tárgyi leletek Brigetióból” című állandó kiállítás. Ezt 1999-ben három szarkofággal egészí­tettük ki, melyben a teljes leletanyaguk is látható (csontvázak, ékszerek, használati tárgyak). Az állandó kiállítás 2004-ben felújításra került, s ez alkalommal több rekonstrukciót (padlófűtés-rendszert, téglasírt, ciszternát) is beépítettünk. Folyamatosan kerülnek bemutatásra a Kurovszky Zsófia és Harsányi Eszter által, az NKA és két ízben a NKÖM támogatásával restaurált falfestmények is. 2001-ben sporttörténeti relikviák tulajdonába jutottunk: a komáromi származású olimpiai bajnok labdarúgó, a legendás Aranycsapat balszélsője, az 1997-ban elhunyt Czibor Zoltán hagyatékából, a nevét viselő városi sporttelep irodahelyiségében nyitottunk állandó kamara kiállítást. A Kelemen László utcai épületben - ez lett a múzeum központi épülete - időszaki kiállítótermet is működtetünk, melyben évente 2-4 alkalommal nagyobb volumenű tematikus régészeti, helytör­téneti (Az Igmándi keserűvíz története, 110 éves a komáromi Erzsébet híd, 100 éves a komáromi lótenyésztés), felvidéki néprajzi (Két haza egy szív­ben, Határon innen, határon túl, A szó elszáll, a kép megmarad), valamint Komáromhoz kötődő ipar-és képzőművészeti (A képíró szépíró - Jókai Mór képzőművészete, Harmos Károly és kora stb.) kiállításokat rendezünk. A helytörténeti kiállítások a múzeum saját, illetve a kiállítások előkészítéseként gyűjtött anyagból állnak össze. A képző-és iparművészeti kiállítások egy részében szintén a saját tulajdonú, komáromi művészektől származó alkotásokat mutatjuk be. Múzeumunk ezen gyűjteményi osztálya örökség 300 és ajándékozás útján gyarapszik. Neves komáromi festők egy-egy alkotása mellett így rendelkezünk ma az új tárgyiasság elnevezésű művészeti irányzat legjelesebb magyar képviselőjeként számon tartott Rauscher György (1902-1930) 22 festményével, az 1913-ban született és jelenleg Pásztón lakó Leszenszky László ötven, gyermekkora Komáromát (Észak- Komárom) ábrázoló, dokumentatív erejű képével, valamint az Észak-Komáromban született (1901), de Dél-Komáromban meghalt (1990) Nagy Márton festőművész harminc alkotásával. A felvidéki néprajzi gyűjtemény 1997-ben jött létre Horsa Istvánná Sebestyén Gyula emlékérmes önkéntes gyűjtő tevékenységeként. Az 1946 és 1948 között a szlovákiai Komárom környéki falvakból Magyarországra telepített, s idővel Dél-Komárom­­ba, a szülőföld közelébe költözött családok által megőrzött relikviákat (viseletek, bútorok, használati tárgyak, mezőgazdasági eszközök, dokumentumok, fényképek) tartalmazó, folyamatosan gyarapodó gyűjtemény egyes tárgyaiból rendezett tematikus időszaki kiállításokról fentebb már szóltunk. Jelenleg 121 ajándékozót és adatközlőt tartunk számon. A múzeum szervezetileg a Komárom-Eszter­­gom Megyei Önkormányzat Kuny Domokos Megyei Múzeumának a tagja, ily módon megyei intézmény, ám a működési költségeket (infrastruktúra, kiállí­tások, katalógusok, vásártéri ásatás stb.) Komárom Város Önkormányzata éves költségvetése keretében biztosítja. A komáromi Klapka György Múzeum, négy állandó kiállítóhelyével a Koppánmonostortól Szőnyig tartó város régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti emlékeinek gyűjtője, feldolgozója, kiállításai révén közkinccsé tevője. A raktáron lévő egyedülálló értéket képviselő felvidéki néprajzi, valamint a képző-és iparművészeti gyűjtemény azonban megérdemelne egy-egy állandó tárlatot, melyet a múzeum hátsó helyiségeinek fel­újítása után tudnánk megvalósítani. Ehhez keressük a fenntartói és a pályázati támogatásokat. A Klapka György Múzeum működésének 40 évét, valamint Kecskés László néhai múzeum­vezető életét és munkásságát bemutató kiállítás 2005. november 13-ig látogatható. A kiállításhoz a város, a megyei múzeum, a Komáromi Klapka György Alapítvány és a Komáromi Közgyűjteményi Közalapítvány támogatásának jóvoltából katalógus is kapcsolódik. Számadó Emese múzeumigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom