Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
m^úZEUMi Hírlevél J© gyaival együtt az egyetemre szállították. Konrad Spindia régészprofesszor első becslése a halott fémbaltája alapján: bronzkori emberről van szó. A később elvégzett radiokarbon vizsgálat és a balta anyagösszetétele alapján rézkorinak (i. e. 3300-3500 év) datálták a jégembert, aki az Ötzi becenevet kapta. A ruházatában, köpenyében kimutatott gabona, fenyőfa és magas arzéntartalom egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösséget sejtet. Kőeszközei 30-50 km-es körzetből valók. A megtalált kökénymag bizonyítja, hogy ősz elején indult el a hágó felé. Eőry Béla több mint 30 évvel ezelőtt a numizmatika révén kezdett mélyebben megismerkedni a történelemmel, s azután fokozatosan fordult a régészet különböző korszakai felé. Évek során jutott el a neolitikumig, azaz a kőkorszakig, s mintegy 22 éve foglalkozik kísérleti régészettel, 21 ezer darabos régészeti gyűjteménye van. A 90-es évek végén Százhalombattán, a Régészeti Parkban - többekkel együtt - Eőry Béla épített először korabeli módszerekkel őskori házakat. A Százhalombattán töltött időszak keltette fel Eőry Béla érdeklődését Ötzi iránt, s már ott elkészítette a bemutatásra szánt ruházatot. Akkor kezdődött, s napjainkig tartott, amíg elkészültek a szerszámok, fegyverek. Hogyan ismerte meg Eőry Béla, amatőr kutató a leletanyagot? 1991-ben találták meg Ötzit az Alpokban, s a tudományos kutatások anyagaiból számos szakkönyv jelent meg, Eőry Béla onnan vette az adatokat, a méreteket. Ötzi teljes eszköztárát, ruházatát és fegyverzetét saját kezűleg a korabeli technika színvonalán álló eszközökkel készítette el. Dokumentálta a munka minden fázisát és a készítés időtartamát. A kiállítás a kész rekonstrukciókon kívül a munkafolyamatok leírásába is betekintést enged. A Régészeti Parkban az augusztus 22-ig látogatható kiállításon még számos érdekességet megtudhatunk Ötziről és koráról. Dobos Ágnes Tudományos tevékenység Új kiadványok „A szegedi nagyárvíz és újjáépítés - Európa Szegedért" Száznál is több megrázó kép látható a szegedi nagyárvízről a Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter előszavával a Környezetvédelmi Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közösen megjelentetett kiadványában. A környezetvédelmi miniszter a könyv első oldalain emlékeztet rá, hogy noha az árvíznek köszönhetjük a modern Szegedet és a biztonságosabb mederben folyó Tiszát, de „máig sem feledhetjük" a szörnyű pusztítást. Persányi Miklós szerint a most kibontakozó árvízvédelmi program, a Vásárhelyi-terv nyugodt életet biztosíthat a Tisza mentén élő másfélmillió ember számára. A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvízről az albumban dr. Vágás István vízmérnök fejti ki álláspontját. Vágás főként a következő kérdésre keresi a választ: hogyan történhetett meg, hogy a Tisza árhullámának lefelé haladó tetőzése Szolnokot vagy Csongrádot el sem érte, Szegedet pedig ilyen veszélybe sodorta? A vízmérnök úgy véli, a feleletet a Maros adja, hiszen e folyó árhullámának közvetlen hatása idézte elő Szeged katasztrófáját. Az impozáns kötetben arról is olvashatunk, hogy az árvíz következtében Szeged 6000 házából alig 260 maradt meg, a hivatalos jelentések szerint 151-en haltak meg, de figyelembe véve, hogy még májusban, tehát a természeti katasztrófát követő második hónapban is kerültek elő holttestek, az áldozatok száma valószínűleg meg is haladja a 200 főt. Olyan szemtanúk visszaemlékezése is megtalálható a szegedi nagyárvízről a kiadványban, mint Mikszáth Kálmán vagy Jókai Mór, de közlésre került Kossuth Lajosnak Bakay Nándorhoz írott, a tragédiát taglaló levele is. A könyv külön érdekessége Szelesi Zoltán művészettörténész „Festők az árvízről" szóló tanulmánya, amelyből megtudhatjuk, hogy Csontváry - aki 1879. márciusában itt volt Szegeden és részt vett a mentési munkálatokban, súlyosan meghűlt, életveszélybe is került -művészeti hivatástudatának felismeréséhez a szegedi nagyárvíz pszichológiai indítékot adott. A több mint száz korabeli fotót, festményt bemutató - Kaján Imre és Zombori István által szerkesztett - árvízi album méltó megemlékezés a 125. éve történt eseményekről. History of Hungariran Agriculture and Rural Life 1848-2004. Kiad.: Argumentum kiadó, 2004. Egy angol nyelvű agrártörténeti összefoglalás margójára A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Argumentum kiadó gondozásában megjelent a fenti című
