Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
©í-^Túzeumi Hírlevél fel és az udvar számos tagjával. Kiterjedt levelezése fontos, de részben még feltáratlan történelmi forrás. Közbenjárásáért sokan folyamodtak, de személyes befolyását csak kivételes esetekben használta, leginkább hazája és szűkebb pátriája, Kecskemét javára. Olyan személyiségek kérték tanácsát és segítségét, mint Jókai Mór, Beöthy Zsolt, Hauszmann Alajos, Róna József, vagy Wlassics Gyula. Haláláig nagy megbecsülés övezte Magyarországon és Bécsben egyaránt. Az udvari protokoll szerint köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért brünni alapítványi hölggyé nevezték ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett. Erzsébethez fűződő viszonyát azonban nem a címek és rangok, hanem kezdettől a kettőjük közötti őszinte szimpátia és a feltétlen bizalom határozta meg. Soha nem ment férjhez, királynéját annak haláláig hűségesen szolgálta. A végrendelet egyik végrehajtója volt, Erzsébet királyné emlékét 1928-ben bekövetkezett haláláig ápolta. Fő szervezője és adományozója volt az 1908- ban nyílt Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak, mely 1944-ig volt látogatható a budai várban. A kiállítás Ferenczy Ida tartalmas és hosszú életét mutatja be szerteágazó levelezése, személyes tárgyai és bútorai, valamint ábrázolások segítségével. Életének a császári, majd királyi udvarban eltöltött időszakát, Magyarország felé irányuló közvetítő szerepét vizsgáljuk elsősorban. Hangsúlyozni kívánjuk a magyarországi Erzsébet királyné kultusz létrejöttében és ápolásában való szervező és adományozó tevékenységét. A tárgyi anyag és a levelezés egy részét a család ma is élő leszármazottjai adták kölcsön: ritkán látott, sőt soha nem publikált emlékeket. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum és a Gödöllői Városi Múzeum szintén kölcsönzött a kiállítás számára, a kéziratok és első kiadású kötetek egy része az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona. Egyre gazdagodó saját gyűjteményünk is bőséges lehetőséget biztosított a válogatásra. A kiállításon először lesz látható az az emlékanyag, melyet tavaly sikerült az örökösöktől megvásárolnunk: Ferenczy Ida tulajdonából való bútorok és az 1867-es koronázással kapcsolatos dokumentumok. A vásárláshoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segített hozzá, a hiányzó pénzösszeget pedig az Erzsébet-napi jótékonysági aukció bevételéből teremtettük elő a Sisi - Erzsébet Királyné Galéria szervezésében. Évtizedek óta először lesz látható az a Franz Horst festette egész alakos reprezentatív portré, mely utoljára 1937-ben Kecskeméten volt kiállítva Ferenczy Ida sok más, azóta elpusztult, vagy szétszóródott ábrázolásával, tárgyával együtt. Soha nem volt még kiállítva - bár nyomtatásban néhány éve megjelent - Hauszmann Alajos gyönyörű kézírással írt önéletrajza, melyben a királyi vár átépítései kapcsán megemlékezik Erzsébet királynéról és Ferenczy Idáról. Ezt az Erzsébet királyné Emlékmúzeum kialakításakor folytatott levelezéssel egészítjük ki Hauszmann, Szalay Imre és Mária Valéria, valamint Ferenczy Ida között. A múzeumnak adományozott számtalan tárgyból is bemutatunk néhányat, melyekről talán nem is köztudott, hogy Ferenczy Idától származnak. Az anyagból ismertető füzet készül, mely rövid tanulmányt és a bemutatott anyag listáját tartalmazza, valamint a legszebb, legérdekesebb tárgyak fotóiból közöl válogatást. Formátuma igazodik kiállítás ismertető füzeteink első, tavaly kiadott darabjához, mellyel sorozatot szeretnénk teremteni kiadványaink sorában. A kiállítás 2004. április 7 - május 9. között, a kastély teljes nyitva tartási idejében, díjmentesen látogatható. Kovács Éva „...csak néztem és gyönyörködtem" Népművészet a gödöllői művésztelepen Gödöllői Városi Múzeum 2004. március 6. - augusztus 29. A Gödöllői Városi Múzeum 2001-ben három helyszínes kiállítással ünnepelte az 1901-ben alakult gödöllői művésztelep centenáriumi évfordulóját: Budapesten az Iparművészeti Múzeumban A művészetek szintézise. Az otthontól a monumentális terekig, a Gödöllői Városi Múzeumban a Mese és mítosz 118
