Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
©Múzeumi Hírlevél j© A betelepülő szerbek egy része a Dráva-Száva közének keleti részén, másik része a Bácskában, Baranyában, Tolnában, a Tisza és a Maros mellékén, míg egy harmadik része a Duna mellett a Csepel szigeten, Budán, Pesten és környékén talált otthonra. Letelepedésük után, I. Lipót császár, egy 1691 -ben kiadott oklevelében kilenc pontban biztosította kiváltságaikat, köztük az ónaptár használatát, szabad érsekválasztást, adófizetési mentességet és még egyéb más kedvezményt. Mindezeket a későbbi uralkodók, I. József 1707-ben, III. Károly 1713-ban és Mária Terézia 1743-ban szintén megerősítette. Pomáz, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Tököl, tovább Szeged és környéke: Legismertebb településeik Budapest és környéke: Budakalász, Csobánka, Lórév, Deszk, Szőreg, Újszentiván, és Magyarcsanád, valamint a Békés megyei Battonya. A 20. század első felében nagyobb számban éltek még Baranya megye - Beremend, Bezedek, Borjád, Dunaszekcső, Erdősmecske, Görcsönydoboka, Ilocska, Lippó, Liptód, Magyarbóly, Majs, Mohács, Nagybudmér, Sárok, Siklós, Somberek, Töttös, Villány - számos településén, továbbá a Tolna megyei Grábócon, illetve Medinán, és a Bács-Kiskun megyei Baján, valamint Hercegszántón is. Ma mintegy 6000 fő valja magát szerb anyanyelvűnek, de valójában többen kötődnek valamilyen formában e nemzetiséghez. Vallásilag a kereszténység ortodox ágához tartoznak. A görög ortodox egyházegysége az istentisztelet nyelvének különbözősége ellenére a közös kánonjog, a közös dogma és a kultusz közös formája révén mindmáig fennmaradt. Tanaikban sok a közös vonás a római egyházéval, de a Szentlélek Fiútól is való származtatását, Mária szeplőtelen fogantatását, a tisztítótűz tanát, a meghintéssel való keresztséget, a pápai csalhatatlanságot és még néhány egyéb dolgot nem fogadnak el. A közönséges papoknak egyszer szabad megházasodniuk, de ha a feleségük meghal, nem házasodhatnak újra. Kolostori szerzeteseik kultikus cselekményekkel és meditációval foglalkoznak. Istentiszteleti szertartásaik, mivel megmaradtak a hagyományos formánál, ezért általában hosszabbak, de a prédikációra nem helyeznek nagy súlyt, az énekre viszont annál inkább. A Julian usnaptár használata következtében, a legtöbb ünnepet 13 nappal később tartják meg, mint a Gergely-naptárt használó nyugati egyházak. Templomépületeikre jellemző a szentkép-fal (ikonosztázion), amely az oltárteret a többi, csak papok által megközelíthető térséget, elválasztja a világiak által is megközelíthető térségtől. A papok az ikonosztáz közepén lévő ün. királykapun keresztül lépnek az ikonosztáz mögötti térbe, míg a diakónusok a diakónus ajtókon. Az ortodox templomban csak egy oltár van, amelyet az Úrnak szentelnek, az egyes szenteknek viszont nincsenek külön oltáraik és szobraik, csak képeik lehetnek. A szentek száma igen nagy, élükön Mária, az Isten anyja áll, a férfi szentek között pedig Szent Miklós a legnépszerűbb. Minden templomnak van egy védőszentje is. A szentek képeit és ereklyéit csodatevőnek tartják. Legnagyobb ünnepeik a húsvéti- és a karácsonyi ünnepkörbe tartoznak és igen fontos ünnepük a templom védőszentjének ünnepe, a búcsú is. Legismertebb magyarországi monostorukban, a Tolna megyei Grábócon, már 1587-ben jelen voltak a dalmáciai Dragovic-ból ide menekült szerzeteseik. Az 1691. évi nagy beköltözésük után, sorra épültek meg templomaik. A leghíresebbek Budán, Győrben, Mohácson, Szegeden, Székesfehérváron, Szentendrén és Szigetváron voltak. A Mohács-Szigetvári Püspökség 1733-ig, címében az „öt templom püspöksége” titulust is felvette, mivel hatáskörébe tartozott a pécsi, dunaszekcsői, siklósi, nagykanizsai és kaposvári egyházkerület is. 189
