Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
m^úzEUMi H írlevél m BUDAPEST Ipari táj címmel fotókiállítás nyílt az Öntödei Múzeumban 2004. május 31-ig Keresve sem található ideálisabb helyszín Hajdú József fotóihoz, mint az egykori Ganz törzsgyár épületében működő Öntödei Múzeum. Hajdú József a dokumentálásnak eszközéül a fotózást választotta. A fényképein szereplő ipari épületek, gyárépületek sorsa a rendszerváltás idején megpecsételődött, hiszen ezek az épületek lebontásra ítéltettek, vagy a lepusztulás lassú folyamata vár rájuk. Az omladozó falú, málló vakolatú épületek építészeti szépsége, arányai, harmóniája bizonyítják, hogy funkciójuk mellett a kor építészei a látványra is törekedtek. A fotók vágóhídról, malomról, sörgyárról, kazánházról, víztoronyról, sertéshizlaldáról készültek. Hajdú József 1990 és 1997 között készítette a fényképeket, melyekből Ipari táj címmel a Városháza Kiadó 1998-ban fotóalbumot jelentetett meg. A fotókból 2004. február 24-én kiállítás nyílt az Öntödei Múzeumban, ahol összesen 16 db képet állítottunk ki, melyek nagy méretben láthatók, így a látogató jobban belemerülhet a képek idézte világba. A megnyitón a képek hatását fokozta Mátray Péter Boly mgás az elhagyott gyárban című hangeffektusokra épülő kompozíciója. A hideget ellensúlyozandó a jó hangulatról gondoskodó forralt bort a mintegy 90-100 megjelent vendég élvezettel kortyolgatta a kötetlen beszélgetés alatt. A kiállítás 2004. május 31-ig látogatható. Hajnalné Simonyi Eszter A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény bemutatja... „A mindennapok használati tárgyai -A kispesti Gránit Porcelán- és Kőedénygyár krónikája" A múzeumalapítás mindig üzenetet hordoz - a településjelenéről, múltjáról, egyben magában hordozza jövő képét is. Soha nem véletlen az alapítás időpontja sem. Az 1871-ben alapított község létrehozhatta volna múltját megörökítő gyűjteményét 25 éves jubileuma alkalmából, vagy akár a település fennállásának 50. évfordulóján. Kispesten az első múzeumalapítási szándék 1933-ra esett. Üzenet lehetett volna ez, a gazdasági válságból való kilábalás üzenete, egyben az 1922- től városként működő település létjogosultságának megerősítése. Válasz arra a kérdésre, hogy jól döntöttek-e akkor, amikor nem szorgalmazták a Budapesthez való csatlakozást. Az már más kérdés, hogy a múzeum létrehozása hosszú időn keresztül csupán szándékként létezett. A közösség, az összetartozás, a közös jövő fontossága 1957-ben fogalmazódott meg újra, amikor is a politikának szüksége lett üzenetei továbbításához egy helyi értékeket bemutató intézményre. Ekkortól a szándék jogi formát öltött, hiszen a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény hivatalos működési engedélyt kapott, beemelkedve ezzel az országos és kerületi kulturális intézményhálózatba. Paradox módon fejlődése 1989- ig töretlen volt. A kerület a gyűjtemény létjogosultságát éppen 1990-ben kérdőjelezte meg, abban az időszakban, amikor az ehhez hasonló intézményeknek a civil társadalmat megerősítő központként kellett 124 Dobronhegy, Ilona kápolna, dél-nyugati oldal (Galacanu Efstatia felvétele)
