Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-01 / 3. szám

A NÉPRAJZI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEINEK 2003. ÉVI GYARAPODÁSA A Néprajzi Múzeum gyakorlata hosszú évtizedek óta Tárgyvásár­­lási, újabban Gyűjteménygyarapítási Bizottság előtt bemutatott szerzeményezési javaslatok elfogadásához köti a gyarapodást. A Bizottság jelen formájában ötödik éve a főigazgató-helyettes ve­zetésével az osztályvezetőkből és négy, nagy tapasztalattal ren­delkező kollégából álló testület. A bizottság ülésén természetesen minden kolléga részt vehet, akár mint javaslattevő, akár mint megfigyelő, s elmondhatja véleményét a szerzeményezéssel kap­csolatban. Ezek a bizottsági ülések remek alkalmak a gyarapítás folyamatának megismeréséhez, hiszen a nagyobb tárgyak kivéte­lével a magukkal a tárgyakkal is megismerkedhetünk már a folya­mat elején, s nemcsak a néprajzosok, de a restaurátorok is el­mondhatják véleményüket a szerzeményezésről. A tavalyi év kivételesen termékeny volt. Az előző évek át­lagát tekintve a gyűjteménygyarapításra fordított összeg a duplá­jára emelkedett, elsősorban az NKA, valamint a közvetlen NKÖM támogatásnak köszönhetően. Ennek megfelelően a 2003. évi gyarapodás a megelőző évinek (1000 db tárgy) több mint a két­szeresére emelkedett. Jelentős az a tény is, hogy minőségét és darabszámát tekintve is jelentős Európán kívüli, elsősorban ame­rikai anyag került be a múzeumba. A magyar gyűjtemények gyarapodása sem egyenletes, egyes gyűjtemények egy-egy kiemelkedően értékes tárggyal, dokumentummal, mások na­gyobb számú tárggyal, tárgyegyüttessel gyarapodtak. Összegezve: 2003-ban 15 kolléga 2373 db tárggyal gyara­pította a múzeum gyűjteményeit. Ebből 1160 db került be vétel, gyűjtés során, ajándékba 457 db tárgyat kaptunk. Gyűjtemény­kezelés, muzeológiai munka során (revíziós maradvány, raktár­­rendezés) mintegy 750 tárgy került beleltározva végleges helyére. A gyarapodás a Bútor- és világítóeszköz-, az Afrika-, Amerika-, Textil és a Kerámia gyűjteményekben volt a legjelentősebb. A Textilgyűjtemény 320 db tárggyal gyarapodott: Vanyarc, Drágszélről viselet, Dráva mente nemzetiségi textilek, héviz­­györki viseletanyag. Ez utóbbi egy 1912-1999 között élt, mindig viseletben járó asszonyról maradt három teljes öltözet: téli na­gyünnepi (17 darabból), tavasztól őszig nagyünnepi (16 darab­ból)), „jógazdás” viselet, amelyet tavasztól őszig vasárnap délután viseltek (7 darabból áll). Vácról 34 db ruhanemű és egy öltözet nézsai szlovák viselet, amely egy 1980-as gyűjtés (Fülöp Katalin) kiegészítéseként került a múzeumba. A Film- és videogyűjtemény Készt Kovács Lászlótól vásárolt három, az 1950-es években felvett filmmel gyarapodott (összesen kb. 35 percnyi fekete-fehér, 16 mm-es). 1955-ből való csömöri felvétele, a „Mennyasszony öltöztetés" (kb. 12 percnyi film), amely a pozitív kópia mellett eredeti negatívval is rendelkezik. A „Szili búcsú és táncok, perecszedés és körhinta” című filmet 1948-ban vette fel (kb. 6 perc), a „Szentistváni esküvő és táncok” című felvétele (kb. 11 percnyi pozitív film) ugyancsak az ötvenes évekből való, a múzeum filmgyűjteményében hasonló felvételek nincsenek. (NKÖM támogatással) A Szokásgyűjtemény Kovács Pali Ferenc mákófalvi (Kalota­szeg) asztalos festő népművész gyermekjáték együttesével (10 db bútor, 16 db textília, 14 db kerámia), valamint Saiga István mohá­csi maszkfaragó készítette népviseletes fabábuval (sokác asszony: 20. sz. második fele) gyarapodott. Bútor- és világítóeszköz gyűjtemény A Bútor- és világítóeszköz gyűjtemény múlt évi gyarapodása egy 19. századi téka Debrecenből (18. századi komáromi láda anya­gából készült); egy hartai festett, datált szekrény („Johan Herbert 1897” felirat és a festés alatt a készítés évszáma: „ANNO 1829”), egy Felvidékről származó láda („AN: GR: ANNO: D-ni: 1741” datálással), valamint egy nagyméretű ácsolt hombár (bükkfa, 1854) mellett egy jelentősebb tárgyegyüttes Bánffyhunyadról, valamint két festett láda: Bánffyhunyadi első szoba berendezés (L. e szám címlapképe) 2003-ban NKÖM támogatással egy bánffyhunyadi (Kalotaszeg) elsőszoba teljes anyagát vásároltuk meg. A Néprajzi Múzeum centenáriumán, 1997-ben „Kalotaszeg, a népművészet felfedezé­se” címmel új tárgy- és adatgyűjtéssel, új szemléletű kiállítás nyílt meg (rendezők: Hofer Tamás - Szacsvay Éva), к kiállítás ren­dezésekor a gyűjteményi hiányokra is fény derült. így például világossá vált, hogy a millenniumi kiállításra (1896) megrendelt bútorokon kívül mindaddig nem került Kalotaszeg egész terül­etéről teljes enteriőr gyűjteményünkbe. A múzeum egyéb kalo­taszegi bútorai magángyűjtőktől származnak, így eredeti elhely­ezésükről, használatukról nincsenek adataink. A kalotaszegi tisztaszobák falain a képek oltárszerű elhelyezésével a református parasztság történelmi képhasználatának legkiemelkedőbb példáit láthattuk, gyűjteményünkben viszont egyetlen Kalotaszegről származó kép sem volt. Hasonlóan nem tudtuk, hogy milyen tárgyakat helyeznek el a „kaszni" megnevezésű festett, sublód­­szerű bútoron: gyűjtéseink alapján megállapíthattuk, hogy egyet­len ilyen, enteriőrbe illő dísztárgyunk sincs Kalotaszegről. A millenniumi bútorok a vetett ágyra, asztalra, székekre és ládára koncentráltak, a bútorokat valószínűleg Gyarmathy Zsi­gám rendelte meg az asztalos festő mestertől (Viskán László, Nyárszó) a kiállítás számára, azok sohasem voltak használatban. 2004. március

Next

/
Oldalképek
Tartalom