Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
©M úzeumi H írlevél J© Rákócziak dicső kora Új állandó kiállítás Sárospatakon, az MNM Rákóczi Múzeumában SZEGED Cum Deo pro Patria et Libertate - Istennel a hazáért és a szabadságért Emlékkiállítás a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásának 300. évfordulóján Fekete Ház 2003. szeptember 30. - 2004. február 29. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban, Brezánban kelt kiáltványával indítota el a Habsburg hatalom ellen vívott, 8 éven át tartó szabadságharcot. A hadsereg megszervezésével Esze Tamást bízta meg és „Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a hazáért és a szabadságért) feliratú zászlókat adományozott a kapitánynak. A meginduló harcok eredményeként, ha csak átmenetileg is, létrejött az állandó hadsereg, a szabad magyar állam. Bár a szabadságharc végül elbukott, Rákóczi a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjává vált, s a „hivatalos” forrásokon túl számtalan ének, népdal, legenda szerű történet őrzi a mai napig emlékét. Afejedelem 1704. július 20-án érkezett csapataival Szeged alá. A várost sikerült is elfoglalnia, bár a várral nem boldogult. Végül augusztus 13-án elvonult, de itt adta ki fontos pátensét, melyben szabad vallásgyakorlást hirdetett hitfelekezettől függetlenül. A sikertelen ostrom mellett más negatív élmények is érték itt a fejedelmet, pl. ittléte alatt súlyos betegség, epeláz gyötörte. A szegediek azonban máig tartó tisztelettel és szeretettel övezték Rákóczit. A Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályának a Fekete Házban látható Cum Deo pro Patria et Libertate c. kiállítása a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásának 300. évfordulója alkalmából nyílt meg Medgyesi Konstantin és dr. Orbán Imre rendezésében. A tárlat ízelítőt ad a kor fegyvereiből. Különösen értékes darabja e résznek egy 17. századi, de a szabadságharcban is használatban lévő hegyestőr, mellyel könnyűlovasok harcoltak páncélozott nehézlovasság ellen. A háború gazdasági alapját a pénzügyi reform jelentette, ennek emléket állítva mutat be a kiállítás korabeli pénzeket, de helyet kaptak a tárlóban a szabadságharc emlékét őrző későbbi bankók is, egészen a közelmúlt 50 forintos bankjegyéig. A kiállítás legbecsesebb darabja egy 1710-es menlevél, melyen a fejedelem sajátkezű aláírása látható. Ugyancsak érdekes Eszterházy Antal tábornok 1709-es hadparancsa, melyben megtiltja a kuruc csapatoknak a szegediek zaklatását, minthogy Rákóczitól oltalomlevelet kaptak. A kiállítás foglalkozik még a fejedelem 1906-os kassai új ratemetésével és ennek szegedi vonatkozásaival, így például Iß. Vastagh György Rákóczit ábrázoló lovasszobrával, mely ma az Aradi vértanúk terén áll. A szobor felállításának gondolata akkor született meg, amikor a fejedelem földi maradványait szállító vonat 1906-ban Szeged városán is áthaladt. Ugyancsak figyelemreméltó darabja a kiállításnak a Rákóczi Egyesület gyönyörű zászlaja, melyen a Pressa resurco (Elnyomatva feltámadok) felirat olvasható. Herczeg Gábor állandó kiállítások Német és osztrák festmények a középkortól a klasszicizmusig Szépművészeti Múzeum A Szépművészeti Múzeum évek óta tartó rekonstrukciójának köszönhetően felújításra került az ún. városligeti szárny, amelybe a Régi Képtár elsőként a német és az osztrák festménykollekcióval költözött be. A középkortól egészen a klasszicizmus koráig ívelő időszakot minden korábbinál teljesebb módon reprezentálja a most kiállított, közel 150 mű. Kilenc 330
