Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
m^TúZEUMI JífíRLEVÉLJ© A Sina család Görögország északi részéről származik, Észak-Ipirosz egy településéről, Moskhopolisból, mely híres volt szellemi kisugárzásáról és virágzó kereskedelméről a XVIII. században, lakóinak nagy része kereskedelemmel foglalkozott. A Sina család az 1780-as években települt le Ausztriában, kiterjedt kereskedelmi- és export-tevékenységet folytatott, és mások képviseletében is továbbított árukat. Törökországból főként nyersanyagokat hoztak be: gyapjút, bőrt, dohányt és Kelet más termékeit, Ausztriából Törökországba pedig ipari termékeket (szövet, üveg, fém eszközök és edények) szállítottak. Előnyükre vált, hogy jól ismerték a termékek forrását és a nagy kereskedelmi és piaci központokat, a család több gyár támogatója és adományozója volt (pl. a dél-ausztriai Pottendorf fonalgyárának). A napóleoni háborúk időszakában a nyereséges adásvételekkel a család rövid időn belül a Monarchia egyik leggazdagabb kereskedő- és bankháza lett. Érdemeik elismeréseként I. Ferenc 1818-ban nemesi, majd 1832-ben bárói címmel tüntette ki a család tagjait. Ezekre az évekre a birodalom legvagyonosabb arisztokratái lettek, 29 uradalommal, azaz mintegy 240 ezer hold földdel rendelkeztek. A család regényes meggazdagodása ihlette Jókai Mórt Az arany ember megírásakor, Tímár Mihály alakjának kidolgozásában. Sajnos a család kezdeti történetéhez kapcsolódóan kevés anyag maradt ránk, de ezek között olyan értékes dokumentum is található, mint Jókai Mór notesze, melybe Az arany ember írásakor jegyezte fel gondolatait. A kiállítás második egysége mutatja be ifjabb Sina Györgynek (1783. november 20. -1856. május 20.) a tevékenységét. Korának tehetséges bankárja volt, aki felismerte Széchenyi István elképzeléseiben rejlő lehetőségeket, és elsőként állt a gróf mellé például a Lánchíd tervének valóra váltásában is. De ugyanúgy ott találhatjuk őt Széchenyi mellett a dunai hajózás és a magyarországi vasúti közlekedés elindításakor is. A kiállítás második egységében az ő működésére vonatkozó tárgyi- és dokumentumanyagot mutatunk be: láthatjuk a Lánchíd néhány eredeti darabját, Szeged város díszpolgári oklevelét, és három Thomas írader-akvarellt, melyek Sina-birtokokat ábrázolnak. A harmadik tematikai egység ifjabb Sina Simonnak (1810. augusztus 15. - 1876. április 15.), a hazai reformkori kultúra egyik legnagyobb mecénásának tevékenységét mutatja be. Tóth Lőrinc, aki báró Sina Simon halálakor emlékbeszédet tartott az Akadémián az elhunyt fölött, adományainak az összegét, amelyekkel a magyar gazdaságot és kultúrát támogatta, 550 ezer forintra becsülte. Sina báró támogatta többek között a Nemzeti Színházat, a Nemzeti Múzeumot, s az Akadémia építésére is ő ajánlotta fel a legnagyobb összeget: 80 ezer forintot. Érdemeinek elismeréseképp választották meg 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjává. A hazai művészek is mindig számíthattak segítségére: támogatta Izsó Miklós szobrászművészt, megrendelésekkel látta el Barabás Miklós festőművészt, de több alkalommal segítette Marastoni Jakab festőiskoláját is. A kiállítás negyedik, a helytörténet szempontjából legfontosabb részét a Gödöllőre vonatkozó dokumentum- és képzőművészeti anyag képezi. A gödöllői kastélyt, melyet az uradalommal együtt 1850-ben vásárolt meg báró Sina György feltehetően egyszerű befektetési szándékkal, Sina Simon szerette volna méltó módon felújítani és berendezni. A báró az uralkodó 1857. évi magyarországi látogatására készülve felújíttattta a kastély parkjában található királypavilont, valamint magyar festők műveiből egy képcsarnok felállítását tervezte Gödöllőn. A gödöllői részben került kiállításra az a Barabás Miklós-festmény, amely hosszas kutatómunka után került elő, s amelyet most először lehet kiállításon megtekinteni. A kép a gödöllői kastély előterében egy magyaros ötös fogaton Báró Sina Simont és legidősebb lányát, Anastasiát ábrázolja. A képet Barabás Miklós 1857-ben kezdte festeni a báró megrendelésére, s 1859-ben fejezte be. A család magyarországi tevékenysége rég feledésbe merült, nem úgy az ausztriai és görögországi szerepük, amelyeket a kiállítás-megnyitón Mihail bécsi ortodox metropolita is kiemelt. A kiállításhoz katalógus is készült, Kerényi B. Eszter tanulmányával. A kiállítás szeptember 21-ig látogatható a Gödöllői Városi Múzeum időszaki kiállítótermében. Kerényi B. Eszter „Az élet illusztrátora" - Vogel Eric emlékkiállítás Gödöllői Királyi Kastély 2003. május 9. - június 1. A 2003. év a Gödöllői Királyi Kastélyban a színház jegyében telik, hiszen augusztusban a Barokk kastélynapok keretében megnyitja kapuit a felújított barokk színház. Ehhez kapcsolódva májusban a közelmúlt nagy színházi egyéniségeit bemutató sorozatot szeretnénk indítani, melynek első eseménye a Vogel Eric emlékkiállítás lesz. 150
