Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
JTúZEUMI J^lRLEVÉL JÖ) lógiai szakterület jeles képviselői foglalták össze az oktatás és a tudománytörténet kapcsolatának eredményeit. Szó volt a továbbiakban a Kuny Domokos Múzeum volt igazgatóiról és tevékenységükről és a jelenlegi munkatársak szóltak az intézményben folyó munkáról. A kötet ezeket az előadásokat és a gyűjtemények történetét tárja az olvasók elé, a múzeumtörténet gazdag fotódokumentációjából választott és a gyűjtemény reprezentatív műtárgyait bemutató fényképek segítségével. Varga Lajos összegyűjtött írásai Szerk.: dr. Tolnay Gábor. Kiad.: Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2003. 336 p. ill. (A Túri Fazekas Múzeum füzetei 2. Sorozatszerk.: Tolnay Gábor) A több éves szünet után megjelenő Túri Fazekas Múzeum közleményeinek második kötete Varga Lajos magyar-német szakos gimnáziumi tanár, volt kollégiumi igazgató pályája során Mezőtúr várossal kapcsolatos írásait tartalmazza: Az összegyűjtött írások megjelentetésével segíteni kívánták a helytörténeti kutatást, de a történetírásnak és az irodalomtörténetírásnak is olyan dolgozatait szerették volna megmenteni a feledéstől, amelynek hiányát mindkét tudományág megérezné. A kötet összeállításában nagy segítséget jelentett dr. Füstös Jenőnek a közreműködése, aki a kötet első részében Varga Lajos életrajzával és munkásságával ismertette meg az olvasót. Neki köszönhető, hogy számos olyan fénykép, dokumentum megtalálása érdekében országrészeket beutazva érdekesebbé, tartalmasabbá tette a kötetet, miközben minél több oldalról igyekezett ezzel is bemutatni egykori tanárát. A második részben Varga Lajos összegyűjtött írásait találjuk. A harmadik részben Varga Gyula a debreceni kollégiumról mesél, olvashatunk a Honismereti Kör iratairól, a mezőtúri Dózsa György Kollégium krónikájáról és a Művelődési Központ Honismereti Körének tevékenységéről. Reflexiók egy reflexióra A Múzeumi Hírlevél ez év áprilisi számában jelent meg B. Horváth Jolán régész „Reflexiók M. E. könyvajánlójára - Ki kicsoda a muzeológiában? Magyar Múzeumi Arcképcsarnok" c. írása. Ebben kitér a Zichy-fivérek esetére, s a következőket írja: „Most lett volna időszerű - még a terjedelem növekedése árán is - a „Jókai-regényes” névzavart egyszer s mindenkorra tisztázni. Hiába deklarálta falragaszon is Z. Ödön, a későbbi műgyűjtő, hogy Lórévnél kivégzett bátyja neve Eugén (még a kihallgatási jegyzőkönyvből is idézve fivére vallomását: „Ich bin Graf Eugen Zichy..."), a 48-as történelemkönyvekben Görgei haditörvényszéki ítéletét többnyire Z. Ödönön hajtják végre. (...) ...a főispáni helytartó 1848-ban nem az igazi Z. Ödön volt, hanem felakasztott bátyja." Nos, a kiigazítás ezúttal újabb tévedések forrása lehet. Az 1848. szeptember 30-án a Csepel szigeti Lórév községben Görgei által kivégeztetett Zichy ugyanis magyarul Ödönnek, németül pedig Eugennak írta magát. A B. Horváth Jolán által német fordításban idézett haditörvényszéki vallomás magyar eredetijében a szöveg így hangzik: „Én gróf Zichy Ödön vagyok...”. A Zlinszky István Fejér megyei alispán által Zichy számára szeptember 27-én kiadott magyar nyelvű útlevében is Zichy Ödön, míg a Jellacsics-féle aznapi menlevélben Eugen Zichy szerepel. Zichy Ödönként emlékeznek meg róla olyan ismerősei is, mint Szőgyény-Marich László, Wesselényi Miklós vagy Boross Mihály, s a Fejér Megyei Levéltárban lévő iratokban is Ödönként szerepel. Testvére mind magyarul, mind németül Edmundnak, nem pedig Ödönnek írta magát. A Jenő egyébként nem az Eugen magyar megfelelője, hanem ősi magyar (törzs)név. Az Ödön- Eugén azonosság magyarázata az, hogy az Ödön régies írásmódja (Ewden) Eugyennek (Eugén) is olvasható. Fejér megye főispáni helytartója is a kivégzett Zichy Ödön/Eugen volt. Hermann Róbert történész Hadtörténeti Intézet és Múzeum 213 I
